Várnézegető : A Cseszneki vár
Január: nemszeretem hónap! Valahogy nehezen indul, csendes, álmos nyűgös. Túl vagyunk az első heti melón, statisztika hegyek, kötelező körök. Az időjárás nincs magánál, szinte tavaszias, látom az ágyból a napsütötte utcát. Túl vagyunk a reggeli kávén, kutyák már az udvaron buliznak. De a nap még nem kezdődött el úgy igazán. Kiránduló idő van, jöhetne is az első idei csavargás! Az első vonatfotózás már megvolt, jól jönne egy úti cél.
Nézem a konyhában a térképet, melyik várhoz is induljunk el? Nézegetem Csesznek várát, ott még nem jártunk. Menjünk, ne menjünk? A szobában megy a tv, drón felvételeken mutatják az országot, épp egy várat repkednek körbe. A látkép hajaz arra a rajzra, amit a térképen láttam. Hangot adok, visszatekerek. Épp a Cseszneki várról van szó! Égi jel, oda kell menni! Készülünk, és indulunk is. A levegő friss üde, ragyogó napsütés, eszményi kiránduló idő. Csesznek valahogy kimaradt az eddigi utazásokból, nem is tudom miért. Szinte üres utakon haladunk, magunk mögött hagyjuk Fehérvárat, áttekergünk a 8-as út épülő csomópontján. Várpalotánál jobbra letérünk, s máris csodaszép dombok között kanyargunk.
A várból ellátni egészen Pannonhalmáig
Ismerős a vidék, Palotát szeretjük, többször voltunk itt már. A dombok között egészen Tés szélmalmaiig kalandoztunk annó. Lassan közeledünk a célhoz, s az egyik domb tetejéről már látjuk is a várat. Az idő már késő délutánba hajlik, az alászállni készülő nap csodás fényekkel ajándékoz meg minket. A vár felé forduló út felett ott magasodik az erőd. Uralja a képet, elcsodálkozom, miért is nem voltunk még itt? Olyan fenséges, kalandos helynek tűnik. A vár alatti parkoló szinte tele, többen is kihasználták a jó időt. Sokan mászófelszereléssel a hátukon a szurdokhoz igyekeznek, mások a vár felé sétálnak. A várhoz vezető út szépen rakott, enyhe a kaptató, végig fölénk magasodik a vár.
Ha a kapuból felnézünk, ezt látjuk
A kapuban kedves öregúr fogad, s lényegre törően elmond mindent, amit kell. Kapunk belépőt, várleírást útbaigazítást. A vár maga nem nagy alapterületű, könnyen bejárható. Csodásak az égbe törő épen maradt falak, a kilátás is pazar. Szép időben egészen Pannonhalmáig is ellátni! Sajnos a toronyba nem lehet átmenni a függőhídon, pedig nagy attrakció lenne! Fent erősen fúj a szél, szinte ragyognak a kövek a napsütésben. Látványos a vár és környezete nagyon, ismét egy nagyszerű úticélunk volt. Az év első nagyobb kirándulása igazán jól sikerült, egy nagyon kellemes délutánt töltöttünk Cseszneken.
A torony lábánál lehet feljutni a várba
Sajnos a torony nem látogatható
Hatalmas falak, régi idők emlékének őrzői
Bármerre nézünk, csodás a táj
Napfürdőző várfalak
Így mutatja be a várat a www.csesznekivar.hu :
A VÁR TÖRTÉNETE
A Bakony hegységében elbújva, egy sziklaszirten láthatóak Csesznek várának festői kőfalai.
Ez az erődítményünk az 1241–42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. Az első várat a Bana nembeli Jakab báró, kardhordozómester emeltette egy védelemre kiválóan alkalmas sziklacsúcson. A XIV. század elején a Csák nemzetség vásárolta meg, tőlük cserével Anjou Károly király csatolta az uralkodói birtokokhoz a vadban bővelkedő területet. 1392-ben Luxemburgi Zsigmond a cseszneki várat az uradalmához tartozó harmincegy községgel együtt a Garai főnemesi famíliának adta át, azok délvidéki birtokaiért. A régi krónikákból egy megdöbbentő családi botrányról értesülhetünk, miszerint a Garai bárói család azzal vádolta meg Hedvig mazóviai hercegnőt, hogy 1429-ben megmérgezte férjét Garai Jánost, akinek még életében házasságtörő módon együtt élt az unokatestvérével, Szécsényi Miklós főnemessel. A főbenjáró ügyben maga Zsigmond király ült törvényt, aki Hedvig hercegnőt vagyonelkobzással és életfogytiglani fogsággal büntette. A XVI. század közepére a hódító törökök benyomultak a Dunántúlra, ahol Csesznek - Wathay Lőrinc várkapitány vezetésével - végvárként védelmezte az országot. Életét egy tragikus baleset oltotta ki, 1573-ban bortól ittasan örömében egy régi puskaporral töltött ágyút akart elsütni, amit a mellette álló pattantyús vonakodott megtenni. Lőrinc kapitány a fáklyát kezéből kikapva, meggyújtotta a kanócot, mire a löveg hatalmas robajjal szétrobbant, megölve mindkettőjüket. A háborús idők elmúltával szerepe megváltozott, a zordon kővárat, egy kényelmes lakhatást biztosító barokk kastéllyá alakították át az Esterházy hercegi család tagjai.
Korabeli források szerint 1780-ban elköltözött a főúri család, de még szolgaszemélyzet használta a helyiségeket, melyeket egy harminc esztendővel későbbi földrengés, majd tűzvész tett végképp lakhatatlanná. Az 1970-es évek óta vallatják romjait a régészek, egyúttal helyreállítási munkákat végezve a csodálatos tájban emelkedő cseszneki váron.
