Gazdag repülős múltunk ellenére nem lehetünk büszkék arra, ahogyan a repüléstörténeti emlékeinkkel bántunk, bánunk. Gondolok itt arra, hogy a múzeumi gyűjteményekből egész korszakok hiányoznak, legendás gépek sorából egy csavar sem maradt… Éppen ezért szerettem a PeCsa jó emlékű gyűjteményét, a Közlekedési Múzeumot, a régi Szolnoki repülőmúzeumot, az Aeroparkot és minden olyan kezdeményezést, erőfeszítést ami arra irányult, hogy megőrzésre kerüljenek az értékes műszaki emlékek. Tisztelettel gondolok azokra, akik időt és energiát nem kímélve munkálkodnak azon, hogy ez a helyzet javuljon.

Éppen ezért, talán nem is kellene összehasonlítani a két múzeumot. Az egyiket bezárták, hogy a másik létrejöhessen. Mindegyik más indíttatásból jött létre, bár a cél közel azonos, és a szándék tiszteletet érdemel mindkét esetben.

 
Emlékszem, milyen nagy élmény volt, amikor eljutottam a Szolnoki múzeumba annak idején. Igazán otthon éreztem magam, s élvezettel sétáltam a gépek között, még akkor is, ha voltak annak a múzeumnak is hiányosságai… Vegyes érzelmekkel vártam a RepTár megnyitását, ugyanis már előre hiányoltam a "nagyvasakat", amelyek nem kerültek át. Azokkal ugyan mi lesz? S a helyválasztás sem tűnt nekem a legjobbnak. Ha már ilyen szépen rendbe tették az Indóházat,  ide egy vasúti múzeumot képzeltem volna el, hiszen Szolnok mindig is jelentős szerepet játszott a  magyar vasút történetében, így megérdemelne egy pazar kiállító helyet.

2017. nyarán aztán feleségem jóvoltából egy Nosztalgia járattal eljutottam a RepTárba. Minden ellenérzésem ellenére megfogott a hely. Modern, színvonalas kiállítást láttam, s a környezetre sem lehetett panasz. Mivel vonattal érkeztem, egyből a gépek között találtam magam, így visszafelé néztem meg a múzeumot. A főépület többszintes, változatos látnivalókkal szolgál minden szinten. Van szimulátor sor, s egy MIG 21-esbe is be lehet ülni. A földszinten van az egyik fő attrakció, az Il-2-es. Itt jobb helyre került, mint a régi múzeum szakadt ponyvás tárolója. (Viszont az ottani kiállítás sokkal hangulatosabb volt!) Található itt minden földi jóval telepakolt ajándékbolt is, a másik helyen nem volt, de nem is hiányzott túlságosan. Az érdekesebb (látványosabb?) gépek átkerültek, gondolok itt a Cápetire és Csőrikére. A gépek szép környezetben, jól körbejárhatóan helyezkednek el. (A  betonon álló gép mellől nekem hiányoznak a műszaki, kiszolgáló berendezések, jó kis életképet lehetett volna idevarázsolni.) Igyekeztek gondolni minden korosztályra, megfelelő szórakozást nyújtva nekik, de a játszóteret kihagytam volna, annak a helyén is elfért volna pár gép. S a játszótér egy másik, nem sokkal messzebb lévő területen is kényelmesen kialakítható lett volna. 

Fent az Il-2 roncsa, az új kiállításon. Alul még a régi helyén látható:

Igaz, hogy a légvédelmi kiállítás még nem volt készen, sok volt az üres kiállítóhely, hiányérzet mégsem emiatt maradt bennem. A régi múzeum gyűjteményét erősen megnyirbálták, s hiába dobták fel modern elemekkel, és hiába kapott a PeCsa anyagából is, mégis valahogy csonka maradt... 
Ismétlem, nagyon örülök a RepTárnak, s jónak tartom, de a régi múzeum és az új ötvözete lett volna igazán ütős! Nekem hiányoznak a kimaradt gépek, s a régi helyszín. Ide az új helyre be lett szorítva a kiállítás, s bővíteni sem lehet. Csak remélni tudom, hogy a kimaradt gépek nem vesznek el, s újra látogathatóak lesznek! Mint ahogy abban is bízom, hogy a lebontott PeCsa kiállítási anyaga, amely most raktárakban sínylődik, egyszer (hiánytalanul) méltó helyre kerül!

Ha arra járnak, és érdeklődnek a repülés iránt, ne hagyják ki! Érdemes megnézni a RepTárat! 

És ami kimaradt az új múzeumból :