Húsvét hétfő hagyományosan kirándulási és piknik nap, szerencsénkre idén is sikerült ezt megvalósítani.

Bár a mostani időszak eléggé sűrű, családi ügyek, házfelújítás, saját külön tervek előkészítése és munkahelyi kihívások, ezt a napot sem töltöttük tétlenül. Az interneten találtam egy számunkra eddig ismeretlen vízimalmot, s képek alapján megtekintésre érdemesnek látszott. Bár eléggé távolra esett, azért reggel nekivágtunk, s nem bántuk meg!

Úgy gondoltuk, gyorsítunk egy kicsit az úton, és az M7-es autópályán vágtunk neki, arra számítva ezen a napon inkább befelé lesz forgalom. De nem jött be a számítás, a városból kizúdulók már Tárnoknál összezúzták egymást, ahogy az szokás sajnos. Így ahogy nekivágtunk, már váltottunk is alternatív útra, és csak Székesfehérvár előtt tértünk vissza a pályára. Akár eseménytelennek is mondhatjuk az utat, s egészen Csörnyeföldig robogtunk.

Innen már lassan, nézelődve haladtunk, míg elértük Szécsiszeget csendes települését. A Kerka völgyében lévő település egyik dísze a Andrássy-Szapáry kastély, amely külsőleg szépen rendbe van hozva, közvetlenül mellette van a Bivalyrezervátum. S éppen elhagynánk a települést, amikor jobb oldalon feltűnik a vízimalom. Ennek a malomnak a létezéséről eddig semmit sem tudtam, így kíváncsian fordultunk be a parkolóba.

A Kerka már régótan hajtott malmokat a vidéken, ez a malom az 1700-as években nyerte el mostani formáját, 1952-ig üzemelt magánkézben. Később elektromos hajtást kapott, de 1963-ban leállították. A 2000-es évek elején aztán megvette egy egyesület és rendbe hozták a malmot.

A parkolóban megállva rögtön elkapja az utazót a hely hangulata. A vidéki csend, amiben csak a madarak trilláznak, bogarak zümmögnek, és a szél susog. A terület központi eleme a pajta büfé, ami bár új építésű, mégis jól illik ide. A bejáratnál a kerékpártárolóban egy rozsdás kerékpár, mögötte egy remek állapotú Trabant alkotja a nyitóképet, már előre vetítve a hely különleges jellegét.

A Pajta büfébe belépve felkaptam a fejem, szó szerint, mert a tető alatt két Csepel motorkerékpár van kiállítva! A pulthoz fordulva, egy emelvényen ott is díszeleg egy öreg gép. A fogadtatás családias, közvetlen, s jönnek a meglepetések sorban. Ha frissítőt kíván a vándor, a „városi” nedűket elfelejtheti. Itt csak szörpöket lehet kapni, a helyi termelőktől. A sütemények is helyben készülnek, s minden más is.

A malom és a büfé között egy rét van, ami tele volt sárga és kék, no meg fehér virágokkal. Itt van elszórva pár asztal és szék. A virágos réten ülve, finom szörpöket iszogatva csodálhatjuk a malmot és a kis tavat. S a hangulat nehezen leírható, megfogalmazható, viszont áthatóan érezhető. Felüdülés itt megpihenni, nem is akartunk nagyon megmozdulni. A malom a büfében vett belépő ellenében, audioguide segítségével tekinthető meg. Bent nem csak a malomról szól a kiállítás, hanem a régi vidéki élet tárgyai is helyet kaptak itt. Az egyik sarokban Pannónia és Danuvia motorok, szemben malomgépek, régi szerszámok és az ódon malom jellegzetes illata.

A malomtóban teknősbékák élnek egy hód és egy nutriacsalád szomszédságában, mind úgy költözött ide. Van egy nagy öreg teknős, Ő Béla, s időnként a faluban csavarog.

Miután egy jót pihentünkm felkapaszkodtunk az Iklódi-hegyre, ami túrázásra kiváló. Itt találjuk a Mároki kápolnát és kicsit messzebb a Szécsiszigeti kilátót, ami néhány elhagyott présház társaságában ácsorog. Alatta fedett pihenőhely, padokkal asztalokkal. Ezen a kedves kis helyen szedtük elő a húsvéti lakoma maradványait, és ebéldeltünk meg.

Ebéd után benéztünk a Csömödéri kisvasút telephelyére, ahol embert nem, viszont sok minden mást találtunk, ami a máig működő gazdasági vasút velejárója.

Meglátogattuk a Hernyéken lévő haranglábat, s innen már hazafelé gurultunk. Az ébredező zalai táj semmihez sem hasonlítható az országban, nemhiába ejtett minket rabul már sok éve.

A Balaton sarkán aztán ismét rátértünk az autópályára, folyamatosan figyelve a forgalmat. Egy darabig lavíroztam a 90-el cammogók és a háziversenyt vívó Porsche – Audi – BMW tulajok között. Aztán Székesfehérvárnál, ahogy várható volt, megint baleset miatt állt a pálya. Így jól jött az öreg 7-es út, és nyugalomban hazaértünk.

Ismét egy felejthetetlen utazással gyarapodott az élménytárunk.