Ludmilla, a sínek nagyasszonya
Ez a szerda egészen jól alakult, nem kellett bemennem dolgozni. Helyette egy alig hat órás fejtágító értekezlet volt egy régi, klimatizálatlan szobában, a nyári hőségben. Reggel még azon morfondíroztam, hogy szervezni kellene egy kis vonatfotózást, ha már rövidebb lett a munkanap. Mire a kocsihoz baktattam, és közben égette a fejem a Nap, ezt átértékeltem és csak arra vágytam, hogy a maximumra tekerhessem a klímát. A kocsi hűvöse megerősített abban, hogy én ugyan ki nem szállok belőle! Fejben megterveztem az utat hazafelé, át a városon, elkerülve a vasutat. De a forgalom csak összeesküdött ellenem, a dugók miatt másfelé kellett mennem, s hamarosan a Fehér úton robogtam, onnan meg épp rálátni a Kőbánya-felső állomásra. Az ...