Egy kis válogatás 3 év fotóiból, szerte az országból.

A képek regisztrált drónnal, MyDroneSpace alkamazás használatával készültek, lejelentett terv alapján.

Volt két kis kápolna elmentve a feljegyzések közé, amelyeket szerettem volna megnézni. Az egyik szégyenlősen rejtőzik, a másik egy pincesoron található a Balaton közelében. A messzebb lévő, és nem annyira ismert, Sümeg melletti kápolna felkeresésével kezdtük volna a kirándulást, de előtte még az esős időben beugrottunk a nagy kedvenchez, a taliándörögdi romtemplomhoz.

Az eső és a meleg hatására az erdők hatalmas felhőket pipáltak ki magukból, s minden párában úszott, de a romtemplom így is varázslatos, megéri felkeresni.

Innen már nem volt messze Tapolca, ahol még elkaptuk a 19-es Nohabot, amint pihenőjét töltötte. Nemsokára már Sümeg előtt robogtunk, a fellegvár lassan kibontakozott a homályból.

A várost ...

Mámai-Holt Tisza

Az élet úgy hozta, hogy ismét pár napot Cserkeszőlőn töltöttünk. És ahogy eddig mindig, most is úgy szerveztük a napot, hogy délelőttönként kiránduljunk, és délután, mikor már nem tűz annyira a Nap, akkor menjünk strandolni.

Az időjárás most elég szeszélyesre sikerült délelőtt: mire elértük a Tiszát Baksnál, esett az eső. A külső hőmérséklet harminckét fokról egészen huszonegy fokig zuhant. Üdítő volt a friss zápor, s mire Mindszentről átjött a komp, már alig pár csepp hullott alá. A kompátkelés igazán különleges volt, a Tisza pedig varázslatos. A víz nyugodt, szinte tükörsima volt, s a túlparton a buja, zöld rengeteget csak a kikötő épülete „zavarta meg”.

Mindszenten jártunk ...

 A nagy melegre tekintettel a mostani hétvégére egy korai, hűvösebb programot választottunk. Régóta csúszott a Szobról induló kisvonat kipróbálása, így korán kelve szinte az elsők voltunk az állomáson. A Bezina-völgyi kisvasút a nagy vasútállomás mellett van közvetlenül. Szob nagy forgalmú állomás, sok a turista és számos tehervonat halad itt át, valamint a nosztalgia gőzös járatok is sűrűn járnak erre.

Mivel a kisvonat induló pontja igen puritán, benéztünk az állomás főépületébe, felkerestük a vizesblokkot is. Nos, itt az építés óta maximum a festékrétegek száma nőtt a falakon és az ajtókon. Igazi múzeumi darab lehetne, ha nem lenne ennyire lehangoló és koszos. Igaz, az állomáson kívül sem mutatja semmi, hogy 2025 ...

Egy kis válaogatás a legutóbbi poszt óta készült képekből.

Ismerős formák, más színben  Párkány

Igazán forgalmas és sokszínű, Párkány

Budaörs, Jelzőőr kft

Jelzőőr Búvár

Zöld Bobo, Hatvan

M61,020 Hatvan

Székesfehérvár

Székesfehérvár

Balesetes Bz

Szöcske a parajosban

Fűtőgép

Fehéráron tologatják ide-oda a Pupost

Komáromi életkép

Félretéve Komáromban

Szőny-Déli előtt a személyvonat

Gépmenet Pusztaszabolcsnál

Anyagolás előtt

Pásztón, a siklás után

Triglav, Kemence Büszkesége

Zöldike a Gyermekvasúton

Egy telephely szélén Mogyoródon

Még lábadozik

Születésnapos Truman

...

A következő kirándulás célja Dég, azon belül a Festetics-kastély volt. Jártunk erre akkor is, amikor még zárva volt a kastély, és akkor is, amikor már nyitva volt, de még nem volt felújítva. A parkban sétáltunk ősszel, hűvös tavasszal, tehát nem volt ismeretlen a környezet.

 A csodás kastély és a hatalmas park tökéletes célpont egy nyugodt kikapcsolódást nyújtó kiránduláshoz.

Dég körül mindenfelé hatalmas földek vannak, ahol látogatásunk idején serényen zajlott a munka. Zöld kukoricatenger és arany búzamezők váltogatták egymást, bármerre néztünk az odaút során.

 A parkolóból a kastélyt az egyik kocsányos tölgy mellett elhaladva közelíthetjük meg. Egykor négy ilyen fa volt az épület sarkainál ültetve, ...

Holt Tisza, Tőserdő

Utazásra a hétköznapok a legideálisabbak, főleg autóval. Most is így időzítettünk, egy kis ügyintézést követően csütörtökön útra is keltünk Cserkeszőlő felé. Nyár lévén a városban is gyér volt a forgalom, de ahogy távolodtunk, még kevesebb autóval találkoztunk. A vidéki utakon szinte senki sem járt, kényelmes tempóban értünk célba.

Cserkeszőlő sokszor szerepelt már a blogon, s mivel nagyon szeretjük, amikor csak lehet, eljövünk ide. Ezen a vidéken szinte megállt az idő, alig-alig változik valami. S ha éppen mégis, csak egészen pici mértékben. Alaposan bejártuk már a környéket, s megfogott minket a nyugalom és az állandóság. Maga a fürdő is szinte változatlan, bár néhány étterem bezárt, s ...

fotó: veszpreminfo.hu

Veszprémből a Balaton felé tartva, az út szélén egy jelzőtábla jelzi, hogy a közelben egy római kori emlék található. Az évek során számos helyszínt felkerestünk már, ami az egykori hatalmas birodalom nyomait őrzi hazánkban.

A Villa Romana Baláca eddig kimaradt a sorból, de ha már erre jöttünk, nem haboztunk felkeresni.

Az egykori római kori gazdaság maradványai külsőre nem sokat mutatnak, de amit rejtenek, az páratlan hazánkban.

  A festői Balaton felvidék egyik dombjának oldalában Veszprémfajsz után találjuk a kiépített parkolót, ahonnan egy rövid sétával elérhető a fogadóépület. A terület kialakítása, a fák és növények elhelyezése, valamint a romok hangulata a IV. századi Itáliába ...

Volt egy a „Hazajáró” sorozatban látott hely, ahová szerettem volna eljutni. Mostanában elkezdtünk kitekingetni a határokon túlra, úgy gondoltam miért ne ugorhatnánk el oda is. Baján töltöttünk pár napot, így adta magát a lehetőség, menjünk át Szerbiába. A szélmalmok utáni kutatásom is szolgáltatott okot, de az igazi célpont az Aracsi pusztatemplom volt. Mindketten rajongunk a romtemplomokért, így nem volt nehéz feleségemet rávenni egy romtúrára.

Reggeli után hamarosan útra is keltünk, Hercegszántónál gond és várakozás nélkül átléptük a határt. Igaz később volt egy kis akadály, ugyanis a kinyomtatott útvonalat sikeresen elpakoltam a kocsiban, és nem is akadtam rá, csak amikor már megint Baján voltunk. Úgy ...

Már nagyon esedékes volt egy hosszabb csavargás, amit mind a ketten nagyon vártunk. Volt egy régóta megtervezett autós kirándulás, ami már csak arra várt, hogy sort kerítsünk rá. A hét végén aztán nem tologattuk tovább, útnak indultunk a Felvidékre.

Természetesen nem fogytak el az itthoni úticélok sem, csak arra gondoltunk, színesítjük a palettát. Szombaton aztán a szükséges okmányokkal és utazási biztosítással felvértezve Balassagyarmatnál átléptük a határt. Itt még sosem keltünk át a szomszédba, de igazából a fertőtlenítő szivacsokon való áthajtáson kívül szinte semmi sem volt ebből észrevehető.

A 2605-ös úton kezdtük meg a kirándulást, ugyanis úgy voltunk vele, mint idehaza: az alsóbb rendű utakon ...