Bujákon megfordultunk már párszor és szemezgettünk látnivalóiból, volt szó róla a blogon is. Néhány héttel ezelőtt visszatértünk a településhez, mert a vár felfedezése még váratott magára. A településen átvágva, a Honvéd üdülő felé haladva, a patak mentén köves út visz a várat jelző tábláig. Itt kényelmesen letehetjük az autót, de akár a faluban is hagyhatjuk, ha az erdőben szeretnénk sétálni. Az út szélén álló táblától indul a túraösvény, amely nincs kiépítve, s esős időben nehezen járható. A néhol meredekebb, néhol enyhébb pár száz méteres kaptató után hirtelen a vár alatt találjuk magunkat.

A vár a magaslat tetején található, ahonnan erdőkkel borított vidéket látni mindenfelé, ha szétnézünk. A falakat jobbra kerülve a vadregényes romok közé sétálhatunk be. Az alsó várba lépve körben erősen omladozó falakat láthatunk, melyeken sok helyen megtelepedett a növényzet. Felfedezhetünk néhány lőrést, és pár bástya maradványt is. A levegő tiszta, körben rengeteg erdő, csodás nyugalom és csend fogadja a kirándulót.

Amennyiben az alsó vár hangulata nem fogja meg a látogatót, a vár többi része biztosan megteszi ezt.   Bár már az alsó vár falainak látványa is elvarázsolt, ahogy felfelé kapaszkodtam, egyre jobban elragadott a felfedezés izgalma. Az alsó várból a felső várhoz kőből rakott lépcsősor vezet fel, elég meredeken. 

Érdemes megtenni a felső várba vezető izgalmas utat, mert odafent igazi kalandos sétát tehetünk! Van itt égnek meredő falszakasz, kiugró szirt, félig beomlott boltozat, zegzugos falmaradványok és varázslatos kilátás! Bevallom, izgatottan jártam körbe a felső részt, annyira a hatása alá kerültem a helynek.

Később, egy kicsit nyugodtabban szemlélődve adtam át magam a csendnek és látványnak.

A vár története itt.