Még májusban eltöltöttünk pár napot a Balaton felvidék egyes részeinek felfedezésével. Persze nem volt teljesen ismeretlen számunkra a vidék, de még bőven akadt felfedezni való.
Az első célpont az Ódörögdi templomrom volt, ahova Veszprém érintésével az általunk nagyon kedvelt 77-es úton haladva jutottunk el. Zalaháp felől közelítettük meg Ódörögdöt, itt a patakon átkelve érdemes jobbra fordulni, a kastély felé. A kastélynál aztán vegyük az irányt balra, a ligetes erdő felé, elhaladva a gazdaság mellett, ahonnan már nincs messze a fák között bújkáló templomrom.

A környék tagolt, dombos, ligetes táj, annak minden szépségével. Ne lepődjünk meg, ha sűrűn botlunk legelő nyájakba. A templom mellett van hely parkolni, de a kocsit előbb is letehetjük.

A rom még így pusztulóban is hangulatos, az egykor itt lévő település egyedüli emléke. Környezete csendes, az állatok kedvelt búvóhelye, egy egész csapatnyi őzet ugrasztottunk meg véletlenül. A templom részben körbejárható, de bemenni veszélyes, a kripta beomlott, a falak is romosak.

Innen tovább haladva Tapolca következett, de most nem időztünk itt sokáig. A varázslatos tájon átautózva a Kisfaludi templomrom következett Mindszetkállán. Az itt található falmaradványok szintén egy hajdanvolt település emlékei közé tartoznak. Túl sokat nem mutatnak, viszont a kilátás miatt is megéri ide feljönni!

Innen szinte kőhajításra van a Kerekikál földvár, és közvetlen mellette Kerekikáli templomrom. Itt már jobb állapotú falakat találunk, de erősen benőtt mindent a növényzet. A földvár is csak sejlik a buja növényzetben. Az itteni település és a templom pusztulása a török dúlás számlájára írható. A földvár a régebbi, bronzkori lehet, a templom 13. századi.

A Káli medence rengeteg látnivalót rejt, az egyik különlegessége az Emberi Komédia szoborcsoport. A Kornyi-tó partján lévő dombra épített művészi alkotás megmozgatja a képzeletet. A szobrok mellől belátni a Káli medence nagy részét, órákig lehet gyönyörködni a látványban. Itt tartottunk egy nagyobb szünetet. A parkolóval szemben, egy csodálatos fa alatt kialakítottak egy pihenőt. Találunk itt padot, asztalt, szemetest. Körben a Káli medence látványa, s a természet csendje.

Egy helyi boltban vettünk pogácsát, házi kolbászt és gomolya sajtot, és ezekből olyan fenséges lakoma kerekedett, hogy azóta is emlegetjük….

Hazafelé a Balaton partján vezetett az utunk, néhol letérve a partra. Pár nap múlva, ugyanezen az útvonalon, az északi parton haladva visszatértünk.  Folytatás egy hét múlva !