Alig álltam meg, máris jött egy Citroen Kacsa. Üde színfolt a mai gépjárművek között. Semmi sallang, csak az egyszerű technika, eltalált formavilágba csomagolva.

Pihenő napot tartottam, s a már megszokott műholdas felderítés alapján fotózni indultam. A kiszemelt fotós helyhez érve, igyekeztem parkoló helyet találni, a közelben. Ezen ténykedésem kudarcba fulladt, ugyanis az Info park és környéke dugig volt parkoló kocsikkal. Sebaj, átmentem a Kopaszi gát parkolójába. Itt megint telepítettek egy fizető rendszert, ami természetesen nem működött. Ugyanúgy, mint az előző. Az is egy darabig élő erős rásegítéssel ment, aztán hagyták. Ez a mostani sem állt jobban. Befelé még adott kártyát, de mire leparkoltam, a fizető egységek ...

Ha én lennék az a bizonyos Dzsinn, biztosan ebben tanyáznék!

Múlt hét szombaton, autós túránk során betértünk Hódmezővásárhelyre. A város főtere felé sétálva, egy kis csoportosulásra lettünk figyelmesek. A hangszórókból régi, 20-as vagy talán 30-as évek beli muzsika hangjai csalogatóan szálltak felénk. Közelebb érve, már látszott, hogy a csoportosulás tagjai mit szemlélnek. Veterán kerékpárok voltak kiállítva, közöttük korhű ruhákban a tulajok. Az elrendezés azt sugallta, mintha egy időutazás részesei lennénk. A zene, a szép környezet, az emberek között letámasztott kerékpárok, mint egy megelevenedett régi filmhíradó.

S ez lenne, a hétvégi Dzsinn lámpám...

Nem vagyok túlságon nagy kerékpár rajongó, ...

A jellegzetes épület, éppen valamit barkácsolnak rajta 

A hírekben, folyóiratokban rendre felmerül a kérdés. Megmaradjon, vagy elbontsák? Vannak érvek mellette, ellene. Szót emelnek érte a vasutas szakmát képviselők, a vasút kedvelők. Persze a politika is belekotyog, ellenérvekkel. Szólnak hírek, erről, arról.Talán a Kelenföldi pu. veszi át a szerepét, s zöldterület lesz a helyén. Vagy szállodák lesznek a területen, és lakóházak...Kell, szükséges a változtatás? Vagy őrizzük meg? Az érdeklődő meg csak kapkodja a fejét, s nem lát tisztán...Lehet, nem is akarják, hogy tisztán lássunk?

A Tapolcai gyors érkezett éppen, ki tudja meddig jár még ide?

Én, személy szerint szeretem, sok kedves emlék fűz a ...

Elérkeztem a 100. bejegyzéshez. A blogok világába vezető felfedező utam első, jelentősebb állomása. Tájékozódási, tanulási folyamat első fejezete, melyből sok új, hasznos tapasztalatot gyűjtöttem. Meglepetésemre némely bejegyzés nagy olvasottságra talált. Köszönöm az érdeklődést, s hozzászólásokat is. Az nem kérdés, hogy folytatom-e! Sokat gondolkodtam, mi legyen a 100. bejegyzés? Úgy gondolom, egy válogatás az eddigiekből pont jó lesz!

Az általatok összehozott lista :

10. Helló, Pécel!

Egy esős vonatfotós nap rövid krónikája.

http://menetszel2016.blog.hu/2016/05/15/hello_pecel#more8719244

09. Találkozás a nagy piros egyessel.

A Mosonmagyaróvári állomáson szendergő M61 001-ről szóló bejegyzés

Rohanunk. Buszra fel, le. Villamoson üveges szemmel, az ablakon kibámulva zötyögünk. A metróban fülesen zenét hallgatva, idegesen pillogunk, jön? Füstöl? A kocsival araszolunk a dugóban, fásultan megyünk pár métert, vagy az idővel versenyben vadászunk parkolóhelyre. A járdán lehetőleg senkire sem nézve, célirányosan haladunk. Mozgásterünk a város, észlelésünk korlátozott. Elszaladunk dolgok mellett, s az élet mellettünk.

Aztán egy hirtelen ötlet, egy észrevett parkolóhely, és csattan a kocsi ajtó. Megcsap a meleg, s ahogy felnézel:

Jé, itt a világ! Egy szép erkély, s csupa zöld! S a lábad alatt aszfalt helyett fű és kavics. Előtted park, árnyas fák, egy tó. Madárdal, teknősök sütkéreznek a vízben, egy gém áll őrt a ...

Ez az eper már hazafelé, a hátsó ülésen utazott velünk

Eper szezon van, mindenfelé megjelentek az útszéli árusok, s a szedd magad mozgalmak. Szeretjük az epret, mert finom, mert szép. Feleségem kiemelt kedvence, tehát, ahol egy egész fesztivált szerveznek neki, az eper a főszeplő, ott a helyünk! Neki is indultunk Tahitótfaluba, s némi forgalmi bonyolódást követően megérkeztünk. Az úton már belakhattunk volna eperrel, árultak bőven. De mi a fesztiválra tartogattuk a falatozást.

A híd szigeti oldalán találtunk parkolóhelyet, egy kis séta a keskeny járdán a helyszínig. A fesztivál második napján mentünk, s bár sok autó volt szerte szét, a tömeg eloszlott a tágas fesztiválon.

Szép rendezett terület, nagy szabad tér, ...

Vasárnap délután, lágy szellő, szikrázó napsütés, van még pár óra a hétvégéből, ezt ki kell használni! Adta magát az ötlet, irány Budapest szíve, a Duna part. A Budai oldalon kezdtünk, a lépcsőkön szépen lesétáltunk a vízhez. A kocsiból kivett pokrócon elhelyezkedve romantikáztunk a parton. A vízen igen sűrű volt a forgalom, s rengeteg nagy kirándulóhajó is szorongott a part mentén. Csendben csodáltuk a szép látképet, s hajók nyüzsgését.

Párosával, egymás mögött, végig  Pesti oldalon, neves kirándulóhajók

Csendben hallgattuk a hullámok csobogását

Az Erzsébet híd kecses íve

A Rubin, felfelé halad a városnéző útján / Kosmos tip. motoros személyhajó, 1964/

A Szent Gellért, még utasokra ...

A z ÖBB saját kis parkolója Hegyeshalmon, séta közben egy Rail Jet is áthúzott

Mosoni kirándulásunk során, szakítottam egy kis időt arra is, hogy körülnézzek a sínek mentén is. Amikor Szlovákiából visszafelé jöttünk, megálltam Rajka ellen oldalán a szemerkélő esőben. Sehol senki, néhány szerelvény állt a vágányokon.

A szomszédok mozdonya, a narancs Kocur

Rajkán szintén megálltunk, és itt már nagyobb volt a forgalom.

Szabad jelzésre várva 

A Floyd érdekes színtervű gépe szintén itt ejtőzött. A Floyd mozdonyaiból egy egész kis armada parkolt Hegyeshalom pihenőjében.

A Rajkai állomáson találkoztam egy Szergejjel is, igaz vitrinbe volt zárva :

Rajka állomása is sajátos hangulatú, tiszta, ...