Ez az eper már hazafelé, a hátsó ülésen utazott velünk

Eper szezon van, mindenfelé megjelentek az útszéli árusok, s a szedd magad mozgalmak. Szeretjük az epret, mert finom, mert szép. Feleségem kiemelt kedvence, tehát, ahol egy egész fesztivált szerveznek neki, az eper a főszeplő, ott a helyünk! Neki is indultunk Tahitótfaluba, s némi forgalmi bonyolódást követően megérkeztünk. Az úton már belakhattunk volna eperrel, árultak bőven. De mi a fesztiválra tartogattuk a falatozást.

A híd szigeti oldalán találtunk parkolóhelyet, egy kis séta a keskeny járdán a helyszínig. A fesztivál második napján mentünk, s bár sok autó volt szerte szét, a tömeg eloszlott a tágas fesztiválon.

Szép rendezett terület, nagy szabad tér, eloszló tömeg. Eperrel találkoztunk rögtön a bejáratnál, igaz annak két lába volt, és szórólapot osztogatott. Aztán sokáig semmi! A szokásos kirakodó vásár fogadott, amiből 12 egy tucat. Kosaras, sajtos, bőr díszműves, pálinkás stand. Kézműves termékek sora, az elmaradhatatlan kürtős kalács és vidámpark. A sokat látott, majdnem múzeumi játékok, s mindenhol más zene bömböl. Tehát a hangulat az adott, keressünk epret! Az eper keresést felfüggesztettük hamar, ugyanis megéheztünk. A Picanter kitelepülős díszletvilága s illat orgiája, a már ismert ízek felé vonzott minket. Így egy kiadós ebéddel kezdtünk, panasz nem volt rá, laktató és finom is volt. Az ár, a szokásos fesztivál árképzés. Később a tulajokkal, Papassal és Beával is összefutottunk, őket feleségem révén ismerjük. S itt végre színre lépett az EPER! Olyan, de olyan finom eper shaket ittunk náluk, le a kalappal.

Eper, második felvonás. Háááát....

A fesztivál közepén volt pár epres stand, gyér érdeklődéssel. Közelebb érve jöttem rá az okára. Ugyanis itt duplájába került az eper, mint 500 méterrel arrább az út szélén! Vagy az út széli árusok szaladtak bőven alá az áraknak, vagy a fesztiválosok nem akartak konkurenciát teremteni.

Kezdetben azt hittem, hogy úgy járunk, mit a Siófoki Hal Fesztivállal. Ott ugyanis néhány dekor halon kívül semmi halas nem volt, ami amúgy ne lett volna...De az epres shake, a két eperboros stand és az eperárusok megmentették a dolgot. De akkor is,ez csak egy kis epres fesztivál, még akkor is, ha a 18. a sorban! Én elvártam volna, hogy még a sült kolbász is eperből legyen! Ennek ellenére egy kedves, szolid, pihenős hely. Jó kis családi lazulós program, változatos szórakozási lehetőséggel. A Papas és Bea féle étel orgia mellett, magyaros, hagyományos ételek és egy Jugoszláv ételbár is várta az éhezőket. Epret meg vettünk haza felé.