
Vissza a múltba
Az Árpád motorvonat Egri nosztalgiajáratának indulására igyekeztem a Nyugatiba. Bár a motorvonatot már láttam a Vasúttörténeti Parkban, de csak ácsorogni, messziről. Gondoltam, hogy megnézem, amint elindul, testközelből. Az időpont adott volt a hírlevélből, már csak a jó idő kellett hozzá. A kocsit letettem a közeli pláza parkolójában, s rögtön át is lestem a pályaudvarra, de nem láttam a jellegzetes piros- fehér gépet. Az aluljáróban már látszott a kiíráson, hogy a kilencedikről indul. Nosza, felszaladtam a lépcsőkön, és már ott is volt. Olyannak tűnt, mintha most jött volna ki a gyárból. A napsugarak szánkáztak a makulátlan tisztaságú festésen. Sehol egy folt, egy hiba, egy karcolás. Elő hát a gépet, ...

Legutóbb, a készülő REPTÁR és a régi múzeum okán írtam Szolnokról. A beérkezett néhány hozzászólás alapján átgondoltam, miért is szeretem Szolnokot. Miért térünk oda vissza sűrűn? Miért ajánlom másnak is, hogy menjen oda?

1. Mert már az oda út is szép.

2.Mert ott a Tisza, a mindig csodálatos folyó!

3.Mert impozáns a pályaudvar, s a vasút iránt érdeklődő bőven csemegézhet.

Várokozó mozdonyok

4.Mert ott a hazai repülés egyik fellegvára. Bár az általam kedvelt Múzeum bezárt, s az új egyelőre ellentmondásos. 
A gépek még a régi helyükön

Az új hely, amiről megoszlanak a vélemények. Majd véleményezzük, ha kinyitott már.
5.Mert szép a parti sétány, árnyas fái ...

A könyvesbolt, a regisztráció helyszíne
Végre elérkezett ez a nap is, látogatást tehettünk a méltán híres Maróti gyűjteményben. Régóta vonzódom a veterán világhoz, amikor lehet túrom a börzéket, talpalok a kiállításokon, rendezvényeken. Ezen indíttatásból került a T5-ös is a garázsba. Az újság böngészése során többször találkoztam a fenti gyűjteménnyel. Mivel igazi csemegének ígérkezett, nem haboztam, és időpontot egyeztettem.

Feleségemmel együtt érkeztünk / nem tudta mire vállalkozott, de hősiesen kitartott !/, s családias fogadtatásban volt részünk. Maga a házigazda köszöntött, s közvetlen, kedves légkör alakult ki az első perctől kezdve. A könyvesboltban kávé, tea, ásványvíz és egy egyszerű ...

A Lajosmizsére tartó Csörgő utáni vadászatot félbe kellett hagynom. Így a megszakított fotózás folytatásához új helyszínt kerestem. Az előzetes " műholdas" felderítés alapján a Nyugati Pu. és a Rákos- rendező közötti vasúti csomópontot szemeltem ki magamnak. A pályaudvarról induló vonalak itt válnak szét, jelentős a forgalom, s nem utolsó sorban még Csörgő felbukkanására is volt esély. Amit előzőnek a képeken gyalogos felüljárónak néztem, az fotózásra nem volt használható. A környék amúgy eléggé pusztulat, azon is csodálkoztam hogy az átjárót biztosító jelzőlámpák működnek.Miközben jó leshelyet kerestem, sűrűn néztem a hátam mögé, nem sok bizalmam volt a helyhez. Igaz, a fő vadászzsákmány nem mutatkozott, ...

A FedEx gépe pihen a távolban
A hétvégén repülőnapot tartottunk. Már régóta terveztem, hogy kimegyek egy fotózásra, a reptérre, s most sikerült megvalósítani. Bár gondoltam arra is, hogy a terrorveszély miatt nem lesz majd olyan egyszerű, de tévedtem. Háborítatlanul kószálhattunk a kerítés mentén. Szép tiszta ég és napsütés fogadott. Amikor odaértünk, meglepett, hogy az elsőre kihaltnak tűnő környék egész mozgalmas. A kerítés mellett mindenfelé találtunk embereket. S nem csak a repülés vonzotta ki őket, hanem számtalan más foglalatosság. Volt, aki csak napozott, olvasgatott. Néhányan lovagoltak, vagy lovas kocsival járták a dűlőket. Egy csapat fiatal távirányítású autóval kergette a port, mások kutyát sétáltattak. S ...

A csatorna, késő nyáron
Sokáig nem voltam tudatában, hogy milyen természeti csoda mellett élek. Persze, gyerekként többször voltam a Ruszki strandon fürdeni, horgásztam is néhány helyen a partról. Sétáltam a tanösvényeken is, táboroztam az Ezüst parton. Mégis elámultam, amikor vízre szállva, csónakból szemléltem a vidéket. A parti sáv helyenkénti teljes beépítettsége, vagy éppen vadregényes nádasai elrejtik ezt a világot. Pedig zsiliptől – zsilipig csodálatos minden egyes pontja. Talán egyedül a Francia-öböl lóg ki a sorból. Pezsgő életű csónakházak, elhagyott sporttelepek, új és félig elmerült hajók sorakoznak. Horgászstégek, parti nyaralók és vadregényes nádasok váltogatják egymást. Kisebb nagyobb szigetek, ...

Lassan már hagyomány, hogy az ünnepkor nagyobb kirándulást teszünk az országban. Idénre sem terveztünk mást. Most is arra gondoltam, olyan helyre megyünk, ami eddig kimaradt.
A Balatonra tartva, mindig elrobogtunk a Gorsiumot jelző tábla el ő tt. Ilyenkor rendre felvillant bennem, hogy egyszer meg fogom nézni. Úgy éreztem, most jött el az idő , legyen ez az els ő célpont.
Az interneten rákeresve,az ott lévő pár információ csak zavart okozott. Azt ugyan írták, hogy bezárták, és majd megnyitják. A tervezett nyitást tavaszra prognosztizálták, de azon túl semmi. Még olyan oldal is akadt, amin azt közölték, hogy nyitva van. Azért gondoltam arra is, hogy ha megnyitották esetleg, azt a mo s t divatos felhajtással tettek volna! Ilyennek ...

Cápeti Szolnokon
Jön a jó idő, itt a tavasz, tisztul az ég, s figyelmem újra a repülés felé fordul. Előző írásomban szóba került a Szolnoki múzeum. Akkor páran jelezték, hogy biztosan megnyit. Igaz, honlapja már van, de időpont még nincs. S nem csendes körötte a világ. Van, aki szerint jó lesz. Van, aki szerint elhibázott, rossz döntés, kivitelezés. Én majd eldöntöm, ha megnézem. S ennek kapcsán elgondolkodtam, hogy is állunk repülős emlékeink megőrzésével? Nem túl biztató a helyzet. Ugyanis sokáig nem fordítottunk elég gondot ezen emlékeink megőrzésére./Most sem sokkal többet/ Pedig lett volna bőven mit megmenteni, és kiállítani. Van, vagy lenne mire büszkének lenni a magyar repülés kapcsán. Vannak nagyszerű magán ...