Erősen az év vége felé járunk, s évadzáró fotózásnak a mai buszos felvonulást terveztem. (Igaz, hogy van még egy esemény, holnap, a Nohab találkozó, de ez most kimarad. Bár azért azt tervezzük, hogy kiszaladunk reggel egy kis fotózásra, de az már csak amolyan bónusz lesz, magán az eseményen nem tudunk ott lenni. ) Tegnap kicsit aggodalmasan néztem az időjárást, elég cudar időt mondtak mára. Reggel aztán korán keltem, s már nyolc előtt a Hősök terén voltam. Sehol senki, üres volt a tér teljesen, csak a jeges szél rohangált rajta. Beöltöztem, ahogy lehetett, s bár az arcomat erősen csípte a hideg, körbenéztem, honnan is lesz jó fotózni? A nézelődést hamar meguntam, a szél visszakergetett a kocsiba. Itt megettem a feleségem ...

A hétvégére sikerült úgy alakítani az ügyeket, hogy az ünnep előtti nagy rohanásból kiszakadjunk. Esztergomban töltöttük a hétvégét, ami nagyon jól sikerült. Bár terveztem egy kis vonatfotózást a szomszédban, tettünk is egy kanyart Szlovákiában ez ügyben, de nem jött össze. Aztán másnapra úgy terveztem, hogy majd délelőtt átugrunk a Párkányi állomásra, s lövök pár képet. A terv egészen addig tartott ki, míg a meleg szállodai szobától a kocsiig húztam a kerekes bőröndöt. Amint láttam, hogy Josie mennyire össze van fagyva, meg éreztem is a hideget, rögtön dobtam a tervet. Lemondtam a hétvégi vonatfotózásról, helyette inkább azt fotóztuk amit útközben láttunk. Dérbe fagyott fákat, gomolygó ködöt a Duna felett. Pazar ...

A templom meglátogatásának előzményei a régmúltba nyúlnak vissza. Még a 80-as évek vége felé, egy iskolai kirándulás során jártam először a templomnál. Akkoriban Pécsi diák voltam ( MN 8. KHK : Mond ez valakinek valamit?) és a kirándulás útvonala ezt a települést is érintette. De csak arra emlékeztem, hogy a templom különleges. Emlékezni pontosan nem emlékeztem, hogyan is nézett ki. Majd nem olyan régen egy tv műsorban tűnt fel a templomocska, s feleségemmel közösen csodálkoztunk rá. Mivel az ország egy igen csak távoli szegletében, az Ormánságban található, sokáig váratott magára a felkeresése. Pécshez viszont már egészen közel van. Rendszeresen felkeressük kedvelt városunk, s több kirándulásunk kiinduló pontja is volt, ...

Valamikor régen, amikor még a TSZ-ek virágoztak, nagyapám traktoros volt az Adonyi Tsz-ben. Így aztán, amikor látogatóban jártunk náluk, vagy ott nyaraltunk, mindig nagyon vártuk a Papit, ugyanis időnként traktorral jött haza, s ez nagy esemény volt! A piros, rozsdás, erősen olajszagú gépek lenyűgöztek minket (unokákat) főleg, ha vittek is velük egy kört. Az adonyi Duna presszó központi hely volt, sokszor megfordultak ott a traktorosok is. Nagyapának meg útba esett jövet menet, akár az a bizonyos takarék... Bár sokuknak volt szőlője is Perkáta felé a hegyoldalban, s a saját bor is fogyott rendesen a demizsonból, de betértek egy kis eszmecserére ide is. Minket gyerekeket meg vonzott a Dutrák, MTZ-k, Beloruszok és a misztikus nevű kombájnok ...

Kopott trafóház, előtte ZIL és egy IFA, s ráadásnak még egy Barkas is belóg a képbe! Időutazás indul!

A Gödöllőn negyedszer megrendezett vasútmodell kiállítás egyedi hangulatával remekül illik az ilyen rendezvények sorába. A helyszín, a kastély lovardája maga is csodálatos, s a kiállítók is kitesznek magukért. Bár a kiállítótér nem olyan hatalmas, mint a parkban, ez semmit nem von le az értékéből. Sikerült idén is eljutni ide, s nem csalódtam most sem.

M40-es vonatával az őszi tájban.

Igaz, egy kicsit zsúfolt volt, tekintettel a sok látogatóra, de egy kis türelemmel mindent meg lehetett nézni. Volt olyan asztal, ami szerepelt a másik kiállításon is, de ami jó, azt meg lehet nézni többször is. Igazán profi munkák ...

Évekkel ezelőtt amikor Kisnánán jártunk a várban, kaptam feleségemtől egy térképet. Olyan régi, széthajtogathatós fajtát, amin várak vannak. Szám szerint 49 vár van megjelölve, és felrajzolva stilizált képpel. A felsoroltak közül,  volt pár, amit nem ismertem, s van pár olyan is, amiről tudok, de nincs rajta a térképen. Több mint a felénél már jártunk, s biztosan sorra vesszük a maradékot is. Azt még nem sikerült kiderítenem, hogy mi alapján kerültek fel a térképre a várak. Nincs semmilyen információ róluk a térképen.

A hármas kereszt mellől látni rálátni a falura

A várbelső, a toronyban a munkások rendezkedtek be

Utazásaink során, egyre másra akadnak utunkba ismert, és ismeretlen várak. Így jártunk ...

Nem olyan rég, munkám során a repülőtér közelében ügyködtem. Ahogy a srácokkal tettük a dolgunkat, rendre elhúzott felettünk egy helikopter, vagy egy kisgép. Jó fotókat lőhettem volna, de a munka mellett nem akadt alkalom. Elhatároztam, ha elcsípek egy napfényes szabadnapot, kilátogatok a repülőtérre. Pár nap múlva kínálkozott a lehetőség, az idő is jó volt, így tiszteletemet tettem Budaörsön. Kedvelem a repülőtér hangulatát, múltját s azt, ahogy a nagy, nyílt térség magával ragadja az embert.  

Korábbi látogatásaim tapasztalatai szerint sosem volt gond, ha fotózni akartam, reméltem most sem lesz akadálya. A kocsit kint letettem, és elindultam keresni valakit, akinél jelentkezhetek. Csak úgy nem akartam bóklászni a ...

Legutóbb a Termofest okán jártam a parkban, s miután ott körbe néztem, még maradtam egy kicsit. Szeretem a park hangulatát, élvezettel nézelődök a kiállított gépek között. A fő kiállító helyek mellett nagyon kedvelem a park félreeső részeit is. Mindig besétálok jobb oldalt a kerítésig, onnan ugyanis belátni egy picit a műhely környékére,ahol rendre akad valami érdekesség. Újra és újra megcsodálom a Hargita motorvonatot is, s sajnálom, hogy nem utazhatok vele.

Innen már csak pár lépés, s máris mindenféle szörny között találja magát az érdeklődő. Ez az igazán kalandos, érdekes része a parknak! Ide ritkábban vetődik látogató, s zavartalanul nézelődhetek. S van is mit nézni, meghökkentő külsejű gépek vannak itt ...