Bosszankodjunk vagy örüljünk, hogy bár pusztulnak rendesen, mégis megvannak? Szomorú és lehangoló, hogy így látja az ember a régmúlt masináit. Persze, mindet nem lehet megőrizni. De arra a kevésre, ami megmaradt, arra sokkal jobban kellene vigyázni, kellene vigyáznunk! Sajnos nem járunk élen a megőrzésben. Legyen szó vasúti emlékekről, melyek nyomtalanul tűnnek el a kohók mélyén, pedig milyen nagyszerűen hirdetnék nemzetünk nagyjainak világhírű remekeit! Vagy akár a repülős múltunk ereklyéiről, melyeket felzabál világunk. De nem bánunk jobban hajóinkkal, vagy bármi más műszaki emlékünkkel sem. 

Gondatlanságunk okán csak az marad, hogy elmúlásukban is fenséges gépeket csodáljuk, körbejárjuk, megtapogassuk. S emlékezzünk, s jobban vigyázzunk arra, amink van!