Üzemcsarnokba zárt múlt
A most elkészült új épület tetejéről a Fő tér
Munkám során betévedtem a Csepel Autógyár egy régen magára hagyott szerelő csarnokába. Emlékszem pályaválasztás idején körbevittek minket, az akkor még pezsgő életű gyárban. A szerelőcsarnokokban mindenféle alvázakon dolgoztak, kocka Csepel teherautókat raktak össze. Az iparvágányon Ikarus alvázak sorakoztak. Időnként feltűnt egy kísérleti jármű, vagy éppen egy alváz robogott el mellettünk, amit egy védőszemüveges ember vezetett. Mindent bejárt a jellegzetes gyárszag és az üzemi konyha illata. Pattogtak a hegesztők, forogtak az esztergák. s sorra mutatták nekünk e csoda világ szakmáit. Azt később tudtam meg, hogy korábban repülőgépet is gyártottak itt. Aztán elcsendesedett minden. Megszűnt a CSA és csak egy múzeum emlékezetet a dicső múltra. A gyárban rengeteg kis üzem létesült, raktárak sokasodnak, s lehetőség szerint azért elég rendezett a környék. S ami használaton kívül maradt, onnan eltűntek a gépek, s csak kongó üresség és néhány tábla maradt korlenyomatnak. Nézzenek szét velem!
Talán alkatrész, vagy szerszámraktár volt
A daru még a helyén, de minden más eltűnt
Üres a szerelősor
Egy kis munkavédelem
Szintén
Egy légó kocka, van belőle még
Egy másik szerelőcsarnok, előtte az iparvágány. Itt már régen nem járt tehervonat. Egykor az iparvágány a mostani Mű út mellett haladt, át a hídon. Mára nyoma sem maradt, ahogy a HÉV taksonyi vonalának sem.
A másik légókocka
A park rendben van
S néhány kép a csarnokról és a környezetéről:
Sok cég van jelen, itt pezseg az élet.