A főszereplő, 1116 114 Taurus

Közeledik az időpont. Egy kaland kezdete. A megbeszélt idő előtt, már pár perccel korábban a Fradi gyalogos hídján állok. Éppen csak most állt el az eső, adva egy kis reményt arra, hogy nem ázunk egész nap. A pályaudvar a szokott képet mutatja, tehervonatok sorakoznak, arrább pár Szili és Gigant, valamint Szöcskék várakoznak.Jártam már itt párszor, számos fotóval gazdagítva a gyűjteményem. Most is van nálam gép, némi elemózsia, víz és egy láthatósági mellény. Eddig csak külső szemlélőként fotóztam a vasutat, vagy utasként szeretem tapasztalatokat. De úgy látszik, most egy szinttel feljebb lépve, belső tapasztalatot szerzek!   

Eső után a gyalogos hídon

Korábbi, a Laminátkáról szóló képeim és bejegyzésemnek volt egy nem várt hozadéka. Kapcsolatba kerültem egy vérbeli vasutassal, aki megosztotta a tapasztalatait velem és az olvasókkal, nagy sikerrel. Írása később nyomtatásban is megjelent. Akkor arra kértem, hogy ha van kedve, más típusról is írhatna beszámolót. Meglepett a válasza, ugyanis felajánlotta, hogy írjam meg magam! S hosszas szervezést követően, most itt állok, s vendéglátómra várok. Izgalmas kalandban lesz részem, minden bizonnyal!

Pár pillanat múlva már követem is lefelé a lépcsőn Rollende Landstrasse urat, vendéglátómat./ Mozdonyvezető, motoros, hajós, nyomtatott sajtóban és interneten is jelentek meg írásai /  S tessék, máris bent vagyok a Fradiban! Az eddig kívülről fotózott terepen ballagok. Közben megtudom, hogy a 114-es ÖBB Tauval megyünk majd gépmenetben a Bilk központba. Vendéglátóm aznap a Bilk átállítós. A bejelentkezést követően megtudjuk, hol találjuk a mozdonyunkat, s arra vesszük az irányt. A fűtőházon megyünk keresztül, az ajtón belépve csend  és félhomály fogad. Ez egy igen sajátos hangulatú hely. Az állások nagy része üres, egy Szili van bent csak. Csend, a szokásos üzem szag, gépolaj és fém illatának sajátos egyvelege. De van itt zöld növényzet is, hatalmas mozdonyalkatrészek, emelők...Itt is el tudnék nézelődni egy darabig. Aztán az egyik ajtó mögül felbukkan egy piros Tau. Te jó ég, ez mekkora!

Fűtőházi csendélet, Szilivel, növényekkel

A 431 272 a szerelőálláson

Szili vezetőállás

A 001-es Tau, még a fűtőház előtt

Voltam már mozdony közelben, Nohab és Púpos, Szergej és sorolhatnám még. Azok sem kis darabok, de azokon valahogy látszik a méret. A Tau formái valahogy elvezetik a szemet. Áramvonalas, kecses, erőteljes. Meglepődtem, amikor egyszer csak ott álltam mellette, így sokkal nagyobbnak néz ki. De nem ez a mi gépünk, az kicsit arrább van. Pár lépés múlva ott is vagyunk,  alig győzöm kapkodni a fejem! Láttam már jó pár mozdonyt, egy sem ismeretlen, de így, a fűtőház ajtajában állva sosem! Így minden más, érdekesebb. Felkapaszkodom a mozdonyra, s rögtön érezni, hogy itt pontosan és jól megtervezett géppel van dolgom. Minden elérhető, kézre áll, s bár sosem másztam eddig Taura, könnyen ment minden. A gépen tisztaság, és vibrálás fogad. Az elektromos berendezések teszik a dolguk, él a gép, halkan zümmögve. A folyosón végigmenve elfoglaljuk a vezetőállást. Vendéglátóm gyakorlott, pontos mozdulatokkal rendezkedik be. Mindennek megvan a helye, rendszere. A vezetőállás tágas, világos, a szék kényelmes. A kilátás pedig pazar! Megkapom a fedélzeti köszöntőt is, egy Túró Rudi alakjában. Vendéglátóm ápolja a hajós szokásokat is! 

S kapom a sok adatot, infót, hogy mi vesz körül. Melyik berendezés mire szolgál, mi olvasható le a kijelzőkről. Igazából minden érdekel, de annyi mindent hallok, s látok...diktafont kellett volna hoznom! Van előttem egy nagy piros gomb...tényleg nagy! Nézem, s eszembe jut a Macskafogó.

 Megtudom, hogy a fűtőház területén 5 km/h a korlátozás, és a fűtőházba nem lehet csak úgy beállni, mint egy garázsba. Kapok egy kis ízelítőt a helyi szlengből is. Elindulunk, de hamarosan meg is állunk. Egy kis sárga házikó mellé érünk, s amilyen picike a házikó, olyan nagy hatalmú ember lakik benne! Amíg ő nem enged ki, nem megyünk sehova. Vendéglátóm elmegy a dokumentációkért, aztán mehetünk is! Hamarosan elhagyjuk a Fradit, és a Soroksári úti hídon a Hév felett vagyunk. Közben kapom az ismertetőt a jelzőkről, jelentésükről, a táblákról.

Egy elesett harcos, balesetes M62 227-es Szergej. Gazzal benőve, szétbontás alatt

Szöcske szendvics, Gigant betéttel

Fradi írányítótorony

A fűtőházból kifelé ez a látvány fogad.

Szép tiszta pálya

Az árokban haladunk, fent a HÉV

Bilk irányító, innen minden látszik

A szerelvény amire ráálltunk 

Csodálkozom, hogy a mozdony milyen csendes, s hihetetlen a futása. Olyan simán megyünk, mintha gumikeréken gurulnánk. Kapok egy kis ízelítőt a gyorsulásból... Egy darabig párhozamosan haladunk a Hév mellett.Korábban felette mentünk át, most alatta haladunk. S hamarosan a Bilk bejárati jelzőjénél vagyunk.A Bilket eddig csak a közút felől láttam, úgy sem kicsi. Higgyék el, a konténerek mellett állva még nagyobb! A kijelölt vágányra állunk, itt kapunk majd némi gördülő állományt. Mellettünk egy Szöcske várakozik. Elmegyünk a forgalmi irodába, ahol megkapjuk az írásbeli utasítást.Innen irányítják a Bilk vasúti forgalmát. A klasszikus hatalmas irányítópult a vágányokkal, kis villogó égőkkel jól megfér a modern számítógépes irányítás monitorjaival. Némi zártárcsa anomália is van, de ígértet kapunk rá, hogy ez megoldódik. Innen visszamegyünk a mozdonyhoz, akad egy kis időm jobban ismerkedni a géppel. Ráállunk a kijelölt szerelvényre, a precíz megközelítésben az ablak mellé szerelt segéd irányító van segítségre. A szünetben végig járom belül, ismerkedek vele. Minden nagyon precíz, és átlátható. Ha javításra kerül a sor, modulszerűen szétszedhetőek a részegységek. A féket is számítógép vezérli, kettő is van belőle, ha baj lenne.A pulton sorakozó dokumentációk között / minden élére állítva, katonás a rend /Van itt egy könyv, MK jelzéssel. Első ránézésre valami szakkönyvnek nézem, de kiderül, hogy Mikszáth kötet! Mikszáth ízes nyelvezete jól megfér a hihg tech környezettel. A szellemi táplálék is nagyon fontos, főleg, ha minőségi! Hol van már a régi vicc... / Olvasni is jut idő egyébként, a tehervonatozás kettős játék. Nagyon sok az állás, várakozás, amiből hirtelen kell átváltani. S ilyenkor jön egy kis mozgás a vezetőállások között, kocogás az okmányokért... Később, ha már itt van, a Szöcske sem maradhat ki, a Tauról átváltok oda!

A szomszéd gépe, róla majd később

Lassan együtt áll szerelvény, az adatai bekerülnek a számítógépbe. Fékpróba, és jöhet a menet. Közben megtudom, hogy a tükrök belső mozgatásúak, s mivel ez egy áramvonalas mozdony, csak akkor nyitják ki, ha kellenek. Amikor nincs rájuk szükség, akkor szépen a helyükre simulnak a nagy elefántfülek. A vezetőállás nyomás alá helyezhető, így az esetleges menet közben előforduló nyomásváltozások nem zavarják a személyzetet. Például az alagutakban. Mire nem gondoltak a tervezők! Na és természetesen a piros gomb se maradhat ki! Szemből egyszer csak feltűnik a 27-es, matricás Gigant. Hatvanban matricázták, s szerintem egészen jól sikerült. A színterv teljesen más külsőt ad a gépnek. Valahogy elveszi a Gigantra jellemző robosztus formát.

A matricás Gigant, befele tart a rendezőre

A Taurus jó kiállású gép

Train Hungary tehervonata a 150-es vonalon robog

Az irányító pult, a nagy piros gombbal. A piros gomb: Vészfék ütőgomb. Ha erre rácsapnak már nagy a baj! Megnyomás esetén : 

  Egy vészfékezés megindítva,
• Csúszásvédelem kikapcsol,
• A főmegszakító kikapcsol,
• Az áramszedő leengedésre kerül és
• A mozdonykürt 5 másodperc időtartamban
megszólal (magas és mély)

Mellette a kommunikációs panel, rádiókkal. Kapcsolatba lehet lépni másik mozdonnyal, az irányítással, a másik vezetőállással és ki is lehet szólni a peron felé.Előtte a légsűrítés, szellőzés,főmegszakító vezérlés, vonatfűtés kapcsolói. Tovább a kontrollerek, irányváltó kar, középen világítás, fék, ajtóvezérlés. Jobb oldalon a fék vezérlése, és a kürt. A rádiók mellett a vonatbefolyásoló rendszer, középen a felsővezeték feszültsége, a vonó és fékezőerő, a sebesség kijelzői találhatóak. A legszélső képernyőn több minden is megjeleníthető, pl. a vontatómotorok adatai, az elhasznált és visszatáplált energia.  

Folyosó a két állás között

Hatalmas ablakok

Azon a nagy fekete kígyón jön a betáp áram, mellette rögzítősaruk, alattuk a homok zsákok

Légtechnika, felette van a fékvezérlő számítógép

A kabin hátfala, itt lehet többek között beállítani a világítás konfigurációját, és van egy ételmelegítő-hűtő is.

A 628 224-es Szergej, Kiskunlacházán anyagozik a bányában. Onnan tart visszafelé.

 Jön a jelzés és indulunk vissza a Fradiba. A mozdony mozgásán észre sem venni, hogy szerelvény van mögötte! Időnként egy 100-as tempó is befigyel. Út közben  mellénk kocog egy Szergej. Olyan hangszigetelés van a fülkén, hogy csak akkor veszem észre, amikor a látóterembe ér! Szépen el is hagy minket, de aztán a következő állomáson félre teszik, és mi előzzük le. S hopp, már bent is vagyunk az Fradiban. Közben kiderül, hogy vendéglátóm nem ezzel a mozdonnyal megy tovább, ezt más viszi el. Neki másik gépet jelöltek ki. Így felvesszük a váltást, s közben megtudom, hogy a szerelvényt le is akasztották mögülünk. Utazásom véget ért.

Bejáró a Fradiba a híd felől

Állok fent a felüljárón, s süttetem magam a nappal. Feleségem nemsokára értem jön, addig meg nézelődök. Olyan gyorsan eltelt ez a pár óra, s annyi információval és élménnyel lettem gazdagabb, hogy kellemesen zsibong a fejem. Az biztos, hogy amint lehetőségem lesz rá, újra látogatást teszek egy vezetőállásban!  S akkor még nem ért véget a nap, jött még egy Szergej, aztán a legvégére egy kis Nohab dübörgés!

Találkozó egy Flirt személyvonattal:

Kijárás a Bilkból :

Szergej mocorgás a Fradiban

Egy kis Nohab rotyogás :

Aki nélkül ez nem jöhetett volna létre : Rollende Landstrasse 

Köszönöm!

Fotó: DDQ