Rákosrendező pályaudvar egy igen különleges, nagy múltú és éppen átalakuló szeglete Budapestnek. Az egykor jelentős forgalommal bíró rendezőpályaudvar, a szállítási igények és a gazdasági helyzet változásával elvesztette jelentőségét. Épületei, környezete elhanyagolt lett, sajátos miliőt létrehozva. Az erősen pusztuló terület leginkább a csapdaként működő, hosszú percekig zárva tartott sorompóiról ismert. Nagyon éles a kontraszt, a távolban épülő új állatkerti épületek, a szemben épülő modern lakóház, és az állomás között.

Évekkel ezelőtt kinéztem párszor ide, de ritkán adódott valami érdekes, hosszabban időzni meg volt kedvem, arra várva, hátha kidugja valami az orrát a Füstiből. Igazán akkor kezdett érdekelni a terület, amikor észrevettem az északi végénél az elhagyott vagonokat.

Az itt található felüljáróról szépen belátni a területet, s a tipikus külvárosi ipartelepek nyomasztó hangulata üli meg a környéket. Itt bukik a föld alá a Rákos patak, s körben a leromlott épületek, szemét és egykor pezsgő vasútüzem maradványai láthatóak. Az elhagyott szolgálati épültet megviselte a mellőzöttség, és rongálások sora. Sokáig álltak itt a fák által benőtt régi vagonok, a gazban megbújó vágányok és váltók társaságában.

A legtöbbször elhagyott, szinte üres pályaudvar képe a Nyugati felújítása és a terület rendezése következtében jelentősen megváltozott. Munkagépek, munkások lepték el, elvitték a régi vagonokat, s vágányokat szednek fel. A Nyugatiból kiszorult szerelvények rendezése itt folyik, Szilik és Gigantok csoszognak a kopott vágányokon. No és persze megjelentek a magán vasutak mozdonyai is, megannyi érdekességet szolgáltatva. Így már jobban megérte itt több időt eltölteni.

A sajátos kinézetű épületek, a gazos vágányok között van egy kis szeglet, amely rendezettségével jelzi, hogy nem az itt dolgozók miatt néz így ki a pályaudvar. Itt van pár pad, rendszeresen ürített szemetes, és virágok várják az utazókat. Ugyanígy láthatunk az ablakokban is muskátlit is virítani. Ez arra utal, hogy az itt dolgozók megteszik, amit csak lehet, hogy szebb legyen a környezet. S érdemes is megpihenni és nézelődni a padokról. Ugyanis szinte a lábunk előtt mozognak a szerelvények, járnak a mozdonyok. Testközelből csodálhatjuk a hatalmas gépeket, és bepillanthatunk egy rendezőpályaudvar életébe.

Rendre járnak kelnek erre a Nohabok, Púposok, a Nosztalgia gőzösei, színes elegyet alkotva a magánvasutas gépekkel és kopott ingákkal. Robog erre emeletes Kiss is, kocog itt Flirt és Csörgő, Desiróval vegyítve. Szinte vonatfotós paradicsom lett ez a hely, s kíváncsian várom, hová fejlődik majd.

 Görgetve még több kép :