Triglav
Szerepelt már a blog oldalain a Kemencén üzemelő kisvasút. Kedvelt vidékünk az országnak ezen része, visszatérő látogatók vagyunk itt. S ha erre járunk, nem hagyjuk ki sohasem a múzeumvasút meglátogatását, valamint a hírekben is nyomon követjük a hozzá kapcsolódó eseményeket. Nagyszerű szórakozás végig zakatolni az immár újra a Feketevölgy kitérőig járható vonalat. De pont annyira szeretünk a kiállított járművek között nézelődni, hiszen rendre, más és más fotótéma kerül elénk. A gyűjtemény folyamatosan változik, bővül és szépül.
A kezdetek
A hírekből tudtam meg, hogy a kecskeméti illetőségű Ezüstnyíl is volt vendégségben itt, valamint azt is, hogy a Triglav is ide került.
A Triglav feltámasztása hosszú folyamat volt, de szerencsére idén már láthatjuk majd közlekedni is. Páran már találkozhattak vele a próbák során, illetve egy fotósvonat alkalmával. Mi korábban szétszedett állapotában is láttuk, és most már teljes pompájában a fűtőházban kiállítva.
Állapotfelmérés
Bevetésre várva
Triglav
Sokaknak ismerős ez a név azon túl, hogy egy Szlovén hegy neve, ezt a nevet kapta az 1902-ben épített 600 mm nyomtávolságú, háromtengelyes, kétcsatlós gőzös is. Az élemedett korú mozdony igen változatos életúttal rendelkezik. A müncheni Krauss gyárban építették, és első állomáshelye a Triglav hegy lábánál működő erdei vasút volt. 1916-ban katonai szolgálatba állt, 481-es pályaszámon a Tábori Vasútban szolgálta a hadsereget. A háború végeztével ismét magántulajdonba került, az inóci kőbányában helyezték szolgálatba. A királyréti uradalom iparvasútján szolgált évtizedekig, túlélte a második világháborút is. A gőzösüzem 1962-ben szűnt meg a vonalon, ekkor a mozdony nyugdíjba vonult. Paphegy állomáson került tárolásra, itt néha még vitt különvonatokat, de javarészt fűtőkazánként szolgált. Innen aztán egy falajánlást követően Nagycenkre került 1974-ben és egészen 2007-ig ott volt látható. 2007-től aztán Kismaroson volt kiállítva egészen addig, míg át nem hozták Kemencére öt évvel ezelőtt.
Mostani látogatásunk során alaposan körbejártam a fűtőházi kiállítás fő elemét. Az egyetlen 600 mm nyomtávú gőzös igazi kuriózum, s várom már a lehetőséget arra, hogy gőzben is lássuk, netán utazzunk is vele. Az biztos, hogy a múzeumvasút továbbra is a kedvencünk marad, főleg, hogy már gőzösük is van!