A nevezetes torony

Erre a hétvégére (2020.02.01.) kinéztem pár érdekes úticélt, olyan vidéken, ahol vagy még nem jártunk, vagy csak átszaladtunk rajta. Az első célpont Fegyvernek volt, ott is a temetőben lévő Csonkatorony. Ezt elsőre nem találtuk meg, ugyanis egy másik temetőbe vitt a GPS. Igaz, ez sem bizonyult hiábavalónak, ugyanis észrevettünk a közelében egy szép dombot, rajta egy kereszttel. Mielőtt tüzetesebben megnéztük volna, azért előbb átmentünk a Csonkatoronyhoz. A torony szabadon látogatható, a település 4-es úthoz közelebb eső részén található. A falak réseiben sűrűn megfordulnak baglyok is, amelyről a földet borító nagyszámú bagolyköpet erről árulkodott. Az eredeti templom 1480. körül épült, a ...

Egy kicsit visszamegyünk az időben, egészen a múlt év nyarára. Egyik szép délutánon - ha jól emlékszem a 424-es  veresegyházi fotózása után -  felkerestük Váchartyánt. Korábban az "Elherdált Örökségünk" nevezetű  blogon láttam egy posztot a Rudnay kastélyról, s úgy gondoltam, megnézzük magunknak. Nem nehéz ráakadni, hiszen a Fő útról a Veres Pálné útra fordulva hamarosan megérkezünk. A körbekerítetlen gazos telken két gazdasági épülettel "U" alakot formálva szomorkodik az igen elhanyagolt épület. Szemre tetszetős még így is, mindkét homlokzata nagyon szép lehetett eredeti formájában. Az épület körbesétálható, s érdemes is átmenni a másik oldalra, ugyanis itt egy alacsonyabban fekvő liget van, melyre szép ...

Gyermekkoromban igazán testközeli kapcsolatba kerültem a mezőgazdasággal nagyapám révén. Nagyapa traktoros volt az Adonyi Tsz-ben, s sokszor jött haza valamelyik traktorral. Amikor nyaranta ott voltunk, nagy szenzáció volt, ha megérkezett valamelyik csodás szörnnyel. Sok történetet hallottunk a gazdaságban előforduló Zetorokról, legendás Kirovecekről, az egekig magasztalt Dutrákról, Rábákról. A ritkának számító „dzsondír” is szóba került, s tátott szájjal bámultuk aratáskor a Claas kombájnokat…
Aztán később meglehetősen eltávolodott ez az érdekes világ, csak kirándulásaink során botlunk bele a földeken dolgozó gépekbe néha. Az egész megmaradt olaj és földszagú, távoli emlékek ködébe vesző világnak. Igaz, a gépek ...

Az első 

A MÁV M62 sorozatú mozdonyairól elmondható, hogy a legtöbb vasúttal kapcsolatba kerülőből kivált valamilyen érzelmet. Van aki bálványozza, van aki átkozza őket attól függően, ki milyen módon találkozott velük, s milyen volt az első benyomás. De megítélésüknél az is szerepet játszik, hogy valaki  éppen vezeti, vagy javítja-e ezeket a masinákat. Mindenesetre ezek a gépek élemedett koruk ellenére meghatározóak a hazai vasúton, nélkülözhetetlenek és még sokáig találkozhatunk velük ott, ahol erejükre szükség van. Az én első Szergej fotóm 2015. szeptember 15-én készült, Pusztaszabolcson. Azon a napon tartottuk az első vonatvadászatot, s erről írtam is itt anno. Azóta számtalan felvétel és videó készült róluk, ...

Egy kis válogatás következik a tavalyi év repülős terméséből. Kedvenc képeim, nem időrendben és nem is kedveltségi sorrendben. 

1. Időutazás. Az egykori Malév Tu-154-s és a Honvédség An-26-os szállítógépének együttállása. Azon ritka pillanatok egyike, amikor egy képre kerülnek ezek a legendák. 

2. Egy fess Rómeó Budaörsön.

3. Még mindig Budaörs, a pilóta Farkas Bertalan.

4. Teve, amit nem lehet megunni.

5. Po-2, egy másik kihagyhatatlan legenda.

6. Kamov 26, idejét sem tudom, ezt megelőzően mikor láttam repülni.

7. Még egy bisztró udvarán is találhatunk repülőt.

8. Mi-24 szintén hálás téma.

8. Hátsófertály Debrecenben.

9. A repülőnapok sztárja: Imreh Lajos és a ...

A karácsonyi ajándékoknak egyik csodás formája, amikor élményt ajándékozunk. Feleségem  egyik ajándéka az volt, hogy meglepett a 2019. december 28-án megrendezett eseményre szóló jegyekkel. Terveztem én is, hogy az idei év végi Nohabos nagy "versenyt" végigkísérem, ha már az előzőekről rendre lemaradtunk. Terveim között autós kirándulás, és sok fotómegállás szerepelt a vasúti sínek mentén és persze Tapolcán. Ehelyett egy kalandos utazásban volt részem, s nagyon jól szórakoztunk!

 A meghitt karácsonyi elvonulást követően a jeles napon reggel nyolcra meg is érkeztünk Kelenföldre. Igazán hűvös reggel, szél és éppen az első sugarait próbálgató Nap fogadott. A kocsit a parkolóban hagyva, beöltözve gyalogoltunk a hátsó ...

Pécs felé az M6-os autópályán mentünk, mert kedveljük ezt a nem túl forgalmas utat, amely Dunaújváros után szinte elhagyatottnak tűnik. Áthajtottunk az alagutakon és Véménd irányába tértünk le, kíváncsiak voltunk a híres kék kőkeresztekre, valamint a kápolnát is meg akartuk látogatni. Az előbbi sikerült, az utóbbinak nem akadtunk nyomára. De nem bánkódtunk, hiszen új tájon autóztunk, élvezettel nézelődtünk az ismeretlen vidéken. Zengővárkonynál aztán rátértünk a 6-os főút egy régi szakaszára, visszafelé, Mecseknádasdra. A régi út sokkal szebb, mint az új nyomvonal, senki sincs rajta, és csodás őszi erdőben, völgyeken, ódon hidakon vezet át.

Ez kék kereszt a központban van, de a település környékén sok ...

Vendégposzt a blogon : Bemutatkozik a Nézőpontjaink portál, fogadják szeretettel őket!

Idénre időzített utolsó nagyobb kiruccanásunk célpontja ismét Pécs volt. Ennek a csodás városnak a felkeresése minden évben hagyományos elem. Az innen kiinduló utazásaink is rendre sok eddig ismeretlen vidék felfedezését szolgálják. Pécsre most sem nyílegyenesen vezetett az utunk, de erről majd később lesz szó.
Jöjjön előbb a második nap története, mert a legnagyobb hatással az volt ránk. Szombaton szerencsénkre kicsit jobb lett az idő, kirándulásra éppen megfelelő. Pécsről Komlóra mentünk, sokszor bejártuk már ezt az utat, de sosem unjuk meg. Komló városa is roppant érdekes, részletekben tárul az utazó elé, ahogy az út leereszkedik a völgybe. Most csak az állomáson álltunk meg egy röpke pillanatra, s robogtunk is ...

Valamelyik novemberi szerda délután egy baráti társasággal ücsörögtünk egy kerthelyiségben. Már erősen sötétedett, amikor egy szokatlanul hangos repülőgépet hallottunk elhúzni felettünk. Meg is jegyeztem, hogy ez kissé alacsonyan van. Feleségem felpattant, és a telefonjával még éppen meg tudta örökíteni a gépet. Egy négyhajtóműves, nagy behemót húzott el felettünk, s nem volt alacsonyan, csak hangoska volt. Rögtön fogtam a telefont, s rákerestem az érkező gépekre. Meglepve láttam, hogy egy An 124-100 érkezett Ferihegyre. Mivel akkor délután sörök kóstolása és némi vacsora elfogyasztása volt előirányozva, nem is foglalkoztam tovább a géppel.