2019. nov 01.

Őszi kirándulás, irány a Werbőczy - vár!

írta: DDQ
Őszi kirándulás, irány a Werbőczy - vár!

psx_20191026_200743.jpg

Ismét csodás időjárással ajándékozott meg minket az ősz. És még sok minden mással is: langyos széllel, avar illattal, harsogó színekbe öltözött fákkal, friss őszi vetéssel, csendes vidéki utakkal, kukoricaföldeken serénykedő gazdákkal és legelésző állatokkal. Az októberi ősz kitárta karjait, s hagyta, hadd lássunk el a szívéig, lelkéig. Mi éltünk is a lehetőséggel, és egy kevéssé ismert és látványos helyet kerestünk fel, a Werbőczy - várat.

Utunk sokáig ismerős vidéken vezetett át, majd Dombóvár közelében elhagytuk a 61-es utat. Betoppantunk Gunarasra, s gyorsan körbe is jártuk. Egy kedves kis üdülőtelep, apró nyaralókkal, hangulatos fürdővel. Innen már nem volt messze Döbrököz, ahol a vár maradványai találhatóak.

psx_20191031_152346.jpg

Lassan gurulva ismerkedtünk a tájjal, mígnem egy kanyar mögül elénk tárult a település. Rögtön magához vonzotta a tekintetet a központban lévő domb tetején magasodó templom. A település rendezett, környékén serényen dolgoztak a földeken. A vár maradványai egy utca végén, rendezett lakóház közvetlen szomszédságában találhatóak meg: néhány faldarab, s semmi más. A vár romlása után még egy darabig raktárnak használták a romos épületeket, aztán köveit elhordták, s az enyészeté lett. Jelenlegi formájában nem sokat mutat, de egy fára erősített QR kódos tábla és egy okostelefon alkalmazással máris megismerkedhetünk a vár történetével, s a környék egyéb nevezetességeivel.

Egy kis vártörténet a Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon oldal segítségével :

„ Feltehető, hogy Döbrököz lakott település volt már az Árpád-házi királyok korában is, de a vár megépítéséről nincsenek hiteles adatok. Dr. Vicze-Máthé István döbröközi születésű helytörténeti kutató szerint a földvárat valószínűleg Apor, vagy a velük rokonságban álló Szák nemzetség építette, amelyet később IV. Béla rendelkezése nyomán építették át kővárrá. Döbrököz várának létezését egy 1309-ben kelt hivatalos oklevél bizonyítja, mely az Anjou-kori oklevéltár I. kötetének 183. oldalán található. Fügedi Erik szerint a döbröközi kővár építtetője Kőszegi III. Henrik volt. Az építés pontos idejét azonban Fügedi sem tudja megállapítani, csak annyit, hogy kb. 1309-ben épül fel a vár, funkciója végvár. Kőszegi János, aki 1308-18 között tolnai és somogyi főispán volt, a területet Kőszegi III. Henriktől örökölte. Károly Róbert (1308-42), aki miután leverte a lázongó Kőszegieket Zalafőnél, birtokaik egy részétől megfosztotta őket, így került Döbrököz vára is az ő tulajdonába. A királytól a Szalók nembeli Varsayak és Himfyek, fele-fele arányban, királyi adományként kapták meg Döbrököz várát. Gizella királynéval érkeztek az országba a Laczk nemzetség. 1323-ban Kerekegyházi I. Laczk már az ország főurai között szerepelt. Nagy karriert futott be Károly Róbert udvarában, 7 várat és 250 települést birtokolt családja. 7 fia született. Kerekegyházi második fia a Döbröközt birtokló Döbröközi Laczkfy I. András, aki ismeretlen időben született és 1359-ben halt meg, Andreas de Debregezth formában használta a döbröközi előnevet. 1345-ben, véres csatában megverte a moldvai tatárokat, sikerült elfognia a tatárok vezérét Atlamost, a kán vejét. Sok kincset is zsákmányolt a hadjáratban. Ezt örökítette meg Arany János a Szent László című műben, amelyben tévesen, Laczfi Endreként szerepelteti, s e néven szerepel a Toldi trilógiában is a nápolyi hadjárattal kapcsolatban. Az utolsó Döbröközt birtokló Laczkfy Döbröközi Laczkfy II. András, aki ismeretlen időben született és 1399-ben halt meg, hűtlenség vádja miatt elvesztette birtokait, így Döbrököz Zsigmond királyra szállt. A következő tulajdonosok a Vajdai-család, Héderváryak, Újlaki Miklós, Szerecsen-család. A legutolsó családfő – Szerecsen János – halála után annak özvegye, Szekcsői Herceg Katalin Werbőczy Istvánhoz ment feleségül. A döbröközi vár adott otthont 1532-ben lakodalmuknak. Azóta a várat Werbőczy várnak emlegetik. Werbőczy István halála után fia, Imre komoly sereget toborzott, mellyel 1542-ben Kászon basa csapata ellen vonult és le is győzte azt a kozári csatamezőn. Tinódi Lantos Sebestyén 1542-ben Döbröközön írta meg első haditudósítás jellegű művét: a kozári ütközet történetét, ahol Werbőczy Imre győzelmet aratott Kászon bég seregei fölött. Döbrököz ekkor végvárként a török elleni harcok egyik legjelentősebb dunántúli központja volt A XVI. században a várban 800 katona szolgált, ami a szomszédos Dombó váránál is jelentősebb erődítményre utal. 1545 tavaszán a budai beglerbég parancsot kapott a döbröközi vár elfoglalására, Ahmed török serege bevette a várat, ami aztán 142 éven keresztül 1687-ig volt török kézen. A török által betelepített rácság nagy pusztulást hagyva maga után eltávozott a területről (1703).Ezt követően Esterházy Pál tulajdonába került a vár. A középkori vár a török idők után jelentőségét veszítette, és pusztulásnak indult. A XVIII. század első felében keletkezett feljegyzések alapján Döbrököz Esterházy-birtok volt. Ez idő tájt a vár még ép részében pálinkafőző működött. A rácok távozása után szinte teljesen kihalt települést – történetében harmadszor és utoljára – 1712-ben, az Esterházy-család megbízásából Cserénfai István telepítette be újra. A várat a XVIII. században még magtárnak használták. Döbrököz fejlődésnek indult, ám a vár elvesztette védelmi szerepét és falainak nagy részét az 1820-as években lebontották, tégláit eladták, a döbrököziek beépítették házaikba, melléképületeikbe. Döbrököz utolsó tulajdonosa – Esterházy Pál herceg – 1938-ban a településnek adományozta a várromot és annak környékét. Akkor a terület parkosítását, emlékhellyé nyilvánítását javasolták. „

 

psx_20191031_152509.jpg

psx_20191027_190615.jpg

A vidékies csend, a dombok látványa, s az ide látszó Szent Imre herceg templom különleges hangulatot teremtett. A romok után visszatértünk a templomhoz, körbe sétáltuk, megcsodáltuk. Igazán egyedi, és szép, bár az egyik sarkán igencsak omlásnak indult. Nemsokára magunk mögött is hagytuk Döbröközt, igaz, még egy fotóra megálltunk, hogy megörökítsük ezt a szép települést.

psx_20191031_152600.jpg 

psx_20191026_201253.jpg

Szekszárdig aztán változatos és csodaszép volt táj: erdőkkel, csodás rétekkel, és apró falvakkal tarkított, mint Kurd, Kisvejke, a híres Závod. Bejárni is sok, nemhogy mindet felsorolni.

psx_20191026_201043.jpg

Ma már úgy gondolom, az ország egyik legszebb vidékén jártunk. Egyedi, páratlan táj tárult a szemünk elé, érdemes eljönni ide!

psx_20191031_152600.jpg

psx_20191031_152731.jpg

psx_20191028_202619.jpg

psx_20191027_190531.jpg

Szólj hozzá

Utazás Hőlégballon Werbőczy vár Döbörköz Murexin