Az év végére nem tartogattunk nagy felfedezni valókat, úgy voltunk vele, megyünk majd, amerre elindulunk. Persze a szokásos karácsonyi vásárok látogatása nem maradt el, ezzel hangolódtunk az ünnepre.

Még az ünnep előtt szervezetek újra Nohab-os különvonatot Tapolcára, ez jó ürügyet szolgáltatott egy kis kiruccanásra.

Ahogy az lenni szokott, nem egyenesen Tapolcára mentünk, hanem előtte Taliándörögd volt a cél. A Szent András templomrom nagyon nagy kedvencünk, s mivel még drónnal nem fotóztam, úgy voltam vele, hogy ebben a ragyogó időben ezt is megejtem.

Bár kicsit erős volt a szél, a ragyogó napsütésben ismét szép képek készültek erről a csodás romról. Innen indultunk Tapolcára, de csak egy ebéd elfogyasztása után következtek kedvenc mozdonyaim.

Jó időben érkeztünk, a tömeg már nem volt olyan nagy, s jobban fotózható volt minden. Ezután magunk mögött hagyva az állomást, másik kedvelt helyünkre mentünk, Keszthelyre. Itt egyenesen a partra mentünk, csodálni a naplemente fényeit. Az ünnep előtti hétvégén már minden díszes fényekben pompázott, s úgy döntöttünk, hogy a Balaton másik partján megyünk haza, gondolva, hogy legalább az itteni fényeket is megnézzük.

Ahogy kerültük a tavat, és egyre sötétebb lett, feltűnt az egyik táblán Vörs neve. Már évek óta tervezgettük az ottani híres Betlehem megtekintését, de most valahogy nem is volt eszemben. A tábla megpillantása után aztán úgy határoztunk, irány Vörs. A kis zsákfalut egy sötét útszakasz lekűzdésével értük el, de a falu felé közeledve változott a helyzet. Elsőnek a házaknál tűntek fel karácsonyi fények egyre sűrűbben, majd a templomnál maga a betlehemi csillag kéklett egy kivilágított fenyő csúcsán…

A házak kivilágítva, s a fenyők alatt egy Télapó tekert egy bringán a csillag nyomában… S csend volt, hiába állt meg pár autó, s sétáltak emberek az utcán. A templom kívülről ragyogóan kivilágítva várta az érdeklődőket. S bár belül egy kicsit kopottas, régies a berendezése, homályosan van bevilágítva, szépen karácsonyi díszbe öltöztetve hamisítatlan ünnepi hangulata volt. A Betlehem pazar, és nagyon részletes, akár a padokban ülve is lehet nézegetni. Halk karácsonyi zene szolt közben, s csak úgy áradt az ünnep magasztossága. Az egyik kis asztalkán szerényen kikészített becsületkasszás ajándékokkal lehetett támogatni az alkotást.

A templomtól nem messze egy apró téren aztán tovább fokozták a hangulatot. Feldíszített fenyőfa, egy kedves karácsonyi installáció, néhány árus és egy szabadon lobogó tüzes melegedő várta az ide betérőket. Kicsi és hangulatos volt az egész, forralt borral, lángossal egy szem cukorka árus és talán két ajándékos pult alkotta a „vásárt”. Semmi nagyzás, semmi tömeg, csak a kedves ünnepi hangulat, mely véglegesen itt talált meg minket, s maradt is velünk. Hazafelé sorra tűntek fel a szebbnél szebb fények, feldíszített terek és házak. Tökéletes karácsonyi nap volt ez.