Rejtőzködő romok II. - A dabosi templomrom
Idén februárban már egyszer kísérletet tettünk arra, hogy a dabosi templomromot felkeressük. Bár az akkori kirándulás is bővelkedett szép romokban, ezt a templomot nem sikerült megtalálni. Szó szerint „bementünk az erdőbe”, annak is a legmélyébe, mert követtük a GPS útmutatását, de a templomnak nyoma sem volt. Már akkor tudtam, hogy ezt nem maradhat így, meg kell keressük ezt a nevezetességet.
Lassan elérkezett az ideje, hogy újra szerencsét próbáljunk Dabossal. Előtte végeztem egy kis műholdas felderítést, illetve egy turista térképet is letöltöttem, és hosszan tanulmányoztam az odajutás módját.
Másodjára már egészen gyorsan, és egyszerűen megtaláltuk! Tulajdonképp el se lehet téveszteni, ha jó helyen kezdi az utazó. Szőc települését a murva bánya irányában elhagyva, a bányát jelző táblánál balra kell fordulni. Az aszfaltos út egyenesen megy, amíg egy elágazás nem következik, ahol egy tábla jelzi az erdészeti út végét. Igazából, az Earth alkalmazást használva jutottunk el a célba, szerintem ez a legjobban használható itt. Jobbra tartva egy jól járható köves úton mehetünk tovább, immár az erdőben.
A behajtás az erdészeti útra engedély köteles, de gyalogosan használható, illetve a horgásztóhoz is itt vezet az út. A következő táblánál az út egy zárt területre vezet, előtte lehet letérni balra, egy kicsit ritkábban járt, és gyengébb minőségű erdei útra. Itt igazából csak arra kell vigyázni, hogy a vadkerítés jobb oldalon maradjon végig
. A horgásztavat jelző táblánál jobbra kell tartani, de itt már jelzi az irányt egy tábla is. Sok más romnál nem találkoztunk ilyennel, itt a világ szegletén, a sűrű erdőben igen! Innen már egészen könnyű a dolgunk, csak csodálni kell az erdő szépségét, és a táblánál jobbra letérni. Az erdei nyiladékon felsejlik az eddig láthatatlan templom maradványa. Előtte információs tábla, kicsit odébb pihenőpadok, asztallal. Körben csak az árnyas erdő, és a csend.
Olyan mélyen van az erdőben, hogy mire ideér a túrázó, szépen eltávolodik a világtól. Semmi sem zavarja meg a nézelődést és csodaszép környezet nyugtató hatásának élvezetét. Mi is csendben körbejártuk a maradványokat, majd az út szélén elfogyasztottuk a korábban vett elemózsiánkat. A környéken sok érdekesség akad, mi még az elfelejtett kastélyig mentünk el, ami alig pár lépésre van ide.
Elfelejtett kastély
A templom építését a XIV. századra teszik, fő építőanyaga bazalt volt. Az első említése 1329-ből való, majd a török dúlást követően 1531 után nem említik. A templom szomszédságában található a Hertelendy kastély egykor vadászkastély volt, egyes források szerint egy korábbi, a templomhoz tartozó kolostor maradványira épült, és többször kibővítették. Utolsó tulajdonosa a II. Világháború során hagyhatta el. Mostanra már csak a falai állnak, sokat nem mutat. A körötte lévő nyomokból úgy látszik, túrázók azért felkeresik időnként.
Csabrendek, Fekete kastély
Az erdőt és a másodjára megtalált templomot hátrahagyva Csabrendek volt a cél, az ottani Szent Lőrinc templom romja. A település rendezett, s talán ezért is volt meglepő a rom kinézete. Az egykori templomot ma raktárnak használják, vagyis csak az egyik felét. A nagytemplom felé néző oldalában valamilyen szóróanyag van felhalmozva. A másik végénél meg a fal egy része kidőlt, és nagy rés tátong. Itt néhány szék maradványa látszik, más hulladékkal együtt. Bár a mellette lévő park szépen rendben van, a rom elég mostoha sorsú lett…
Ezután a már sokszor felkeresett Sümeg következett, s bár a várba nem mentünk most fel, azért megcsodáltuk újra ismerős falait, tornyait. Egy kis időt még eltöltöttünk a városban, majd megcéloztuk a Balatont. Egy kis hűsítő fürdőzést irányoztunk elő, lezárásaként ennek a szép napnak.