Májusi kalandok II. rész
Folytatás az előző hétről :
Szigliget látképe
Szigligetet céloztuk meg, és felkapaszkodtunk a várba. Évek hosszú sora telt el úgy, hogy hol a távolból, hol alatta elhaladva csodáltuk a várat. Most jött el az ideje a felfedezésnek, s jól választottunk időpontot, ugyanis rajtunk kívül alig volt itt valaki. A vár lépcsőzetes kialakítású, meredeken kúszik fel a csúcsra. A várfalakról bármerre nézünk, rabul ejt a táj, s az ódon falak hangulata, a sok színes történelmi zászló, a kiállítások és a látvány egészen egyedivé teszi a helyet. Az erőd könnyen bejárható, s ha netán nagyon elfáradunk, meg is pihenhetünk a fedett teraszon, üdítőt kortyolgatva.
Kilátás a várból
A vár meglátogatása után Szentbékkálla felé indultunk, s út közben összebarátkoztunk a Kőrókával…A finom ebéd után gyalog fedeztük fel Szentbékkállát. Csoda egy hely, mesebeli házikókkal, zegzugos utcákkal és palotarommal a határban.
Velétei palotarom
A Velétei palotarom a templom felől is megközelíthető, de a temetőn is átvághatunk ide. A fák között megbúvó rom, a környékbeli maradványoktól eltérően nem templom volt, hanem urasági palota. Egykor püspöki lakótoronyként szolgált, nem messze tőle más romok is vannak, talán pincék lehettek. Korábban egy kis tisztás volt a falak körül, mára erősen benőtte a növényzet, de így is szép, megtekintésre érdemes. Nem messze innen, a temető másik oldalán egy kőfejtő is meglátogatható.
Szentbékkálla szinte kifogyhatatlan a szépségekből. A település határában található a Kőtenger. Érdemes a Kálvária keresztnél kezdeni a túrát, s gyalog elsétálni a Kőtengerig. Különleges látványt nyújtanak a mindenfelé látható képződmények, s a fantázia bátran szárnyalhat, melyik szikla mire hasonlít. Nekünk nagyon tetszett az általunk csak Kőkutyának nevezett képződmény, de varázslatos az egész táj.
Kőkutya a Kőtenger szélén
Nagyon régóta lakott ez a környék, szinte egymás mellett található számos építészeti emlék. Szentbékkállát elhagyva, már Töttöskálon egy másik templom maradványai tűnnek fel… Innen már nincs messze Hegyestű, a különleges geológiai bemutatóhely. Korábban már jártunk itt, de a varázsa nem vesztett semmit, hiszen innen belátni korábbi csatangolásaink helyszíneit.
Töttöskáli rom
Lassan búcsút vettünk a Káli medencétől, sok mindent láttunk, de sok minden vár még ránk itt. A Folly arborétum, ahol legközelebb megálltunk, igazi csemege. A hegyoldalra felkúszó kert, a növények és a kilátás a Balatonra megteremtik a nagyszerű kikapcsolódás lehetőségét.
Ebéd utánra csak a visszaút maradt, de az is élményekkel teli volt. Úgy döntöttünk, megkerüljük a Balatont, és Keszthelynek vettük az irányt. Kedvelt helyünk ez a város is, számtalanszor jártunk itt. Most is lementünk a partra, egy kis nézelődésre, majd elgurultunk a híres fasorhoz. A tó végénél nagy építkezés zajlik, hatalmas közlekedési fejlesztés miatt építkeznek. Biztosan szükség van a közlekedés fejlesztésére, de az a jellegzetes hangulat, ami belengte itt a tájat, az öreg hiddal, örökre elveszett.
Hazafelé a déli parton mentünk, itt – ott megállva kicsit. Igazán tartalmasan töltöttük el ezt a pár napot! Bátran bíztatunk mindenkit, jöjjön el feltöltődni erre a környékre, igazán csodaszép.
További képek :
Kőtenger
Keszthelyi fasor