Még szombaton csíptem el az infót, hogy a hatos, pontosabban az M61 006 Nohab Celldömölkről Gyöngyösre tart majd vasárnap. Az útvonal szép részletesen le volt írva, csak épp az indulási időpontok hiányoztak. (De nem vagyok telhetetlen, hiszen máskor még ennyit sem tudtam.) Töprengtem hát, hogy hol is kellene lesben állni, hogy a Paksi menet után ismét találkozhassak kedvencemmel.
S ha már vonatos program, szombat estére terveztük meglesni a Gyermekvasút nosztalgia járatát. Szerettem volna pár képet csinálni az esti gőzvontatásról. Feleségem is jó ötletnek tartotta, s szívesen jött velem. Este aztán neki is indultunk a Szépjuhászné állomásra, ám mire oda értünk, már erősen lógott az eső lába, s aggódva néztem a kihalt ...

Elérkezett a következő reggel is, vége felé közeledett kirándulásunk eme csodás vidéken. Persze, most sem egyenesen haza indultunk, ugyanis volt egy meghívásunk Mádra. De még mielőtt megismerkednénk a legendával, vegyük csak sorra az eseményeket.

Reggeli közben arra jutottunk, hogy harmadszor is el kell majd jönnünk erre a tájra, ugyanis megint összejött egy jó pár látnivaló, melyeket szeretnénk majd megnézni, de  most nem fértek bele  az időbe.

Lassan magunk mögött hagytuk Füzért, és a már ismerős tájon Mád felé autóztunk. Természetesen érintettünk sok ismerős helyet közben, jólesően gondolva vissza az élményekre. Utunk elvezetett a fenséges Boldogkő vára alatt, itt meg is álltunk pár percre nézelődni. Előző ...