Ma a postáról kijövet, úgy gondoltam elnézek a Rákosi állomásra, hátha van valami érdekes. De nem akadt semmi,  még a vágányokon dolgozó munkagépek is ebédelni mentek. Már éppen megfordultam, hogy hazafelé vegyem az irányt, amikor eszembe jutott a Moszkvics. Nem messze, az út szélén szokott ácsorogni, mint figyelemfelkeltő eszköz. Reggel műszak kezdetén kitolják, majd délután visszatolják a műhely fala mellé. Gondoltam , ma sem  lesz ez másképp, biztosan ott süti a nap az út szélén. Ott is volt szegényke, tehát jöhetett a mustra.

Ha jól néztem, ez egy 407-es Moszkvics, valamikor 1958- és 63 közötti lehet,amennyiben jól emlékszem a gyártás időszakára. Pontosabban az alvázszám ismerte, vagy a sebességváltó, netán ...

Szinte el sem hajtott még a Pekingből jött sereglet, máris új mezőny érkezett a helyére. Az időjárás nem volt kegyes a hétvégi szabadtéri programokhoz, ennek ellenére rengetegen vállalták a túrát, melynek Ulm volt a kiinduló pontja. Szombaton már estébe hajlott az idő, amikor felkerestem a mezőnyt. A Műcsarnok mellett álldogáltak az esőben, mintha csak egy  régi képeslapot nézegetne az ember. A mezőny többnyire Mercedes gyártmányból állt, köszönhetően a gyári szponzornak, gondolom. De Porche, Volvo, Ford, Rolls és Jaguár is volt a sorban. A Rolls és a Jaguár erősen kitűnt a tömegből:

. A Rolls Royce hatalmas fehér teste, szinte elnyomta, észrevétlenné tette a körülötte álló gépeket. Maga a megtestesült elegancia, ...

Már bebizonyosodott, hogy Cserkeszölő nagyon jó támaszpont, ha kirándulni vágyik az ember. A gyógyfürdő magában is bőven megéri a fáradtságot. De ha unjuk már a vizet, vagy rossz az idő, bármerre is indulunk, csodálatos tájak, látnivalók várnak! Az előző ottlétünk során, elkalandoztunk Szarvasra. Az arborétum melletti Mini Magyarországot kerestük fel, korábban ugyanis kihagytuk. Érdemes felkeresni, nagyon szépen kivitelezett kiállító terület. S nem utolsó sorban kerti vasút is üzemel benne! Magyarország jellegzetes és nevezetes épületeinek másai vannak kiállítva, nagyon igényes módon. Igaz, ez így nem pontos, ugyanis határon túli épületek is vannak már. Az épületek, várak között kerti vasút kanyarog. A kiállítás ...

Mercedes 350 SL

A Veterán újságot lapozgatva megakadt a szemem egy nyúlfarknyi bejegyzésen. Veterán autósok versenyeznek Pekingtől Párizsig. Mit tagadjam, lázba hozott, amikor megtudtam, hogy Budapesten is megállnak. Tudtam, hogy ott a helyem, meg kell őket néznem! Fel is kerekedtünk, bár iszonyatos volt a hőség. A Felvonulási téren, egy zárt parkolóban állt a mezőny beérkezett fele. A gondos gazdák az autóik körül ténykedtek, némelyik alatt ponyva volt kiterítve, ne okozzanak szennyezést. Olyan veterán autók álltak egymás mellett, amelyeket nem sűrűn lát az ember. Némelyik típus ismerős volt, filmekből, újságokból, kiállításról, de volt újdonság is. 

Plymouth Coupe, erősen látszik rajta az igénybevétel, borultak is ...

A vasút és a közút közötti gazosban bújt meg a kis gép. Az eladó tábla nem sokkal előtte, egy fának támasztva. Meglátszik rajta a dolgos múlt és a ridegtartás. 

Nem vagyok nagy traktor rajongó, de gyerekkori emlékeim miatt, mindig felkelti az érdeklődésem a Dutrák, Rábák s más régi erőgépek látványa. Anyai nagyapám, az Adonyi Tsz traktorosaként sűrűn megjelent a háznál egy traktorral. Leginkább, egy piros, éktelenül zajos, bukókeretes gépre emlékszem, amivel néha vitt is egy kicsit. A hamisítatlan olajos gépszag mellett, széna, búza, és földszaga is volt, amit szinte most is érzek.

Kirándulásink során rendre látok hol kiállítva, hol az enyészetnek hagyva régi gépeket. Ha érdekes, vagy ismeretlen, lehetőség szerint ...

Vége a melónak, s robogok haza. Kell egy kis levezetés a munka után, s általában míg haza vezetek, le is cseng minden. A mostani változékony időjárás igazán szép felhőkkel ajándékozza meg az embert, ha az égre néz. Hazafelé tartva, a felhőket lesve fél szemmel, jött az ötlet. Jó lenne egy kis felhő fotózást csapni, olyan szépek. S amíg az ember az eget nézi, s gyönyörködik, kiszakad a heti- napi verkliből. S gondoltam egyet, s a felhők nyomába eredtünk. Nem messze tőlünk, Pécelen a kilátó alkalmasnak tűnt a felhő lesnek. Itt van egy kis emlékpark, pad, s jó levegő, szép kilátás. Igazi lazulós, romantikázós hely. Könnyen megközelíthető, érdemes felkeresni. Feleséggel és az autós kutyával, Dzsinnel kiegészülve felkerestük ...

Az M61 020, a nosztalgia járat mozdonya, látogatóban a balsorsú M61 004 torzójánál

 Robogunk, üléseink kényelmesek, előttünk megterített asztal, a gondos személyzet épp most hozza a reggelit. Vidáman suhan vonatunk, s az élen egy NOHAB dübörög! Irány a Balaton, a végállomás Tapolca…

Rajongástól övezve a főszereplő, még a Nyugatiban

Hogyan kerültünk a Nosztalgia járatra? Úgy, hogy kivételesen szakítottam a hagyománnyal, s nem bíztam a szerencsére a következő Nohabos találkozást. Hanem felültünk egyre J . Persze, nem magára a mozdonyra, hanem az általa vontatott csodás szerelvényre. Régóta szemeztem már egy élményvonatozással, s most lehetőség adódott.

Nem csalódtunk, kényelmes utunk volt

Reggel a ...

Alig álltam meg, máris jött egy Citroen Kacsa. Üde színfolt a mai gépjárművek között. Semmi sallang, csak az egyszerű technika, eltalált formavilágba csomagolva.

Pihenő napot tartottam, s a már megszokott műholdas felderítés alapján fotózni indultam. A kiszemelt fotós helyhez érve, igyekeztem parkoló helyet találni, a közelben. Ezen ténykedésem kudarcba fulladt, ugyanis az Info park és környéke dugig volt parkoló kocsikkal. Sebaj, átmentem a Kopaszi gát parkolójába. Itt megint telepítettek egy fizető rendszert, ami természetesen nem működött. Ugyanúgy, mint az előző. Az is egy darabig élő erős rásegítéssel ment, aztán hagyták. Ez a mostani sem állt jobban. Befelé még adott kártyát, de mire leparkoltam, a fizető egységek ...