A rendezvény sztárja, a Li-2

Rajongásom a repülők iránt már nem új keletű, s veterán járművek is érdekelnek. S ahol mind a kettő jelen van, nekem ott kell lennem. Az idei veterán évad a Maróti gyűjteményben kezdődött, a Retro Partyzánok elhúztak Pécsre, oda most nem mentünk utánuk. A többi rendezvényen már voltunk korábban, így esett a választás a Goldtimer nyílt napra. Autóba pattantunk, és irány Budaörs. Itt egy kicsit meglepett a szerteszét parkoló autók sokasága, nem gondoltam volna ekkora érdeklődésre. De ennek ellenére egy igazán családias hangulatú rendezvénybe csöppentünk. Volt haditechnikai bemutató, igaz ez most annyira nem érdekelt. De a lényeg, amiért ide jöttünk, a Li-2 és a Po-2 az itt volt, és repült! ...

Pécs főtere, mindig az alkalomhoz illő ruhában pompázik

Pécs, gyerekkorom és ifjúságom városa. Sok nyarat töltöttem itt, a nagyszülői házban, számos unkatestvérrel bandázva. Aztán, ifjúkorom katonaévei ismét itt találtak. S azokban az időkben gyűjtött emlékek oly meghatározóak lettek, hogy azóta is évente, akár többször is visszatérünk ide.  Pécset sokan, sokféle képen ismerik. Sok arca, sok hangulata van a városnak. Ősi város, mély történelmi gyökerekkel, pazar fekvéssel. Otthona a szép építészetnek, a különféle művészeteknek, s a vallásnak. Lakói vendégszerető emberek, kik esténként rendre megtöltik a tereket, akár van fesztivál, akár nincs. Pécs egyszerre szunnyad, és egyszerre pezseg. Megkövült emlékek ...

Őt már nem nagyon kell, jót pihen így is

 Ma már ott tarunk, hogy tartunk, minden „okos” lett. A tv, az óra, telefon, hűtő…még a vasalódeszka is! Persze, az autók sem maradhattak ki a dologból, ma már a csúcsmodellek is „okosak”. Sokkal több infót adnak a vezetőnek, átszabható a műszerfaluk, szerkeszthetőek az adatok, s online szolgáltatások is elérhetőek.

Jó, ezek a dolgok igazán nem okosak, csak sokat tudnak, okos az, aki ésszel használja ki a lehetőségeket.

 Egy igazán nem elhanyagolható tulajdonsága közös ezeknek az autóknak, hogy drágák. Az átlag autós, csak csorgatja a nyálát. De mit tegyen a nép egyszerű gyermeke, ha öregecske autóját szeretné elérhető áron, megfelelő minőségben okosabbá tenni?

...

Az első napsugarak a garázs homálya után

Ottó, az 1965-ben született T5-ös, ma végre kikerült a garázsból. Letörölgettem róla a port, s csináltam egy kis állapotfelmérést. Kezdetben az volt a tervem, hogy kap egy teljes felújítást. Azért nem restaurálást mondok, mert Maróti úrnál tett látogatásom óta tudom, az sokkal komolyabb dolog, mint képzeltem. S az ott eltöltött idő alatt, a hallottak alapján úgy döntöttem, hogy marad abban az állapotban, ahogyan hozzám került. Így nem lesz újra krómozva, festve, generálozva....mert akkor már nem az a motor lenne. Csak esztétikai módosítások és üzembiztonsági javítások érik majd. Ottó így is üzembiztos, s bár nem tökéletes állapotú, de nekem tetszik. Van rajta rozsda, horpadás, ...

A Szegedi pályaudvar egyik dísze

Tekergéseink során, amikor csak lehet, időt szakítok a vidéki sínek mentén való fotózásra. A már elhagyatott, vagy a létezés határán tengődő vasútvonalak, a vidéki nagyvárosok állomásai, mind jellegzetes hangulatúak.Bőven szolgáltatnak témát, érdekességet, látnivalót. Íme egy kis ízelítő, miért is érdemes betérni ezekre a helyekre, egy kis nézelődésre. 

 Csörgő - Bzmot - Uzsgyi hármas vár az indulásra

 Pécs pályaudvara a télbe dermedve.

Seregélyes felé dönget a 418 332, a Balatonról érkezik.

Balassagyarmat, Bzmot fellegvár.

Pályakarbantartó, majd minden állomáson akad egy. Ez Balassagyarmaton szomorkodik.

Rácalmás kihalt állomása, jobbra a ...

Vissza a múltba

Az Árpád motorvonat Egri nosztalgiajáratának indulására igyekeztem a Nyugatiba. Bár a motorvonatot már láttam a Vasúttörténeti Parkban, de csak ácsorogni, messziről. Gondoltam, hogy megnézem, amint elindul, testközelből. Az időpont adott volt a hírlevélből, már csak a jó idő kellett hozzá. A kocsit letettem a közeli pláza parkolójában, s rögtön át is lestem a pályaudvarra, de nem láttam a jellegzetes piros- fehér gépet. Az aluljáróban már látszott a kiíráson, hogy a kilencedikről indul. Nosza, felszaladtam a lépcsőkön, és már ott is volt. Olyannak tűnt, mintha most jött volna ki a gyárból. A napsugarak szánkáztak a makulátlan tisztaságú festésen. Sehol egy folt, egy hiba, egy karcolás. Elő hát a gépet, ...

Legutóbb, a készülő REPTÁR és a régi múzeum okán írtam Szolnokról. A beérkezett néhány hozzászólás  alapján átgondoltam, miért is szeretem Szolnokot. Miért térünk oda vissza sűrűn? Miért ajánlom másnak is, hogy menjen oda?

  1. Mert már az oda út is szép. 

2.Mert ott a Tisza, a mindig csodálatos folyó!

3.Mert impozáns a pályaudvar, s a vasút iránt érdeklődő bőven csemegézhet.

Várokozó mozdonyok

4.Mert ott a hazai repülés egyik fellegvára. Bár az általam kedvelt Múzeum bezárt, s az új egyelőre ellentmondásos.

A gépek még a régi helyükön

Az új hely, amiről megoszlanak a vélemények. Majd véleményezzük, ha kinyitott már.

 5.Mert szép a parti sétány, árnyas fái ...

A könyvesbolt, a regisztráció helyszíne

Végre elérkezett ez a nap is, látogatást tehettünk a méltán híres Maróti gyűjteményben. Régóta vonzódom a veterán világhoz, amikor lehet túrom a börzéket, talpalok a kiállításokon, rendezvényeken. Ezen indíttatásból került a T5-ös is a garázsba. Az újság böngészése során többször találkoztam a fenti gyűjteménnyel. Mivel igazi csemegének ígérkezett, nem haboztam, és időpontot egyeztettem.

Feleségemmel együtt érkeztünk / nem tudta mire vállalkozott, de hősiesen kitartott !/, s családias fogadtatásban volt részünk. Maga a házigazda köszöntött, s közvetlen, kedves légkör alakult ki az első perctől kezdve. A könyvesboltban kávé, tea, ásványvíz és egy egyszerű ...

A Lajosmizsére tartó Csörgő utáni vadászatot félbe kellett hagynom. Így a megszakított fotózás folytatásához új helyszínt kerestem. Az előzetes " műholdas" felderítés alapján a Nyugati Pu. és a Rákos- rendező közötti vasúti csomópontot szemeltem ki magamnak. A pályaudvarról induló vonalak itt válnak szét, jelentős a forgalom, s nem utolsó sorban még Csörgő felbukkanására is volt esély. Amit előzőnek a képeken gyalogos felüljárónak néztem, az fotózásra nem volt használható. A környék amúgy eléggé pusztulat, azon is csodálkoztam hogy az átjárót biztosító jelzőlámpák működnek.Miközben jó leshelyet kerestem, sűrűn néztem a hátam mögé, nem sok bizalmam volt a helyhez. Igaz, a fő vadászzsákmány nem mutatkozott, ...