BKV 50.
Ötvenéves a BKV, s ez remek alkalom egy sor érdekes rendezvény megtartására. Ezek közül sikerült megcsípnem a Fehér úti nyílt napot. Még sosem jártam BKV-s nyílt napon, s most amíg feleségem a fodrásznál tovább szépült, én ott múlattam az időt. A kocsit az Árkádban hagytam, s közben az Örs Vezér téren is volt látnivaló.
Ugyanis most már a MÁV-hoz tartozó Hévnél dolgoztak, a 733-as Bobót sikerült lencsevégre kapni munka közben. A metró végállomásról különjárat ingázott a helyszínre, számos vállalati segítő közreműködésével. A nyílt napra érkezők a szerelvényt szervizlépcsőn tudták elhagyni, s onnan kordonok között lehetett bejárni a területet. Volt érdekesség bőven, hiszen nem minden nap jut az egyszerű utas a kulisszák mögé. Szerveztek vezetett sétákat is, volt gyerek foglakoztató, s aki akart, vehetett BKV-s cuccokat is.
A földalatti műszaki üzem számos érdekes járműve látható volt, igaz ezeket én szellősebben tettem volna közszemlére. Meglepő látvány volt az átalakított piros traktor ebben a közegben, a dízel tolatómozdony mögé sorolva. A tolatómozdony nagyon takarosan nézett ki, sajnáltam, hogy csak kívülről lehetett megnézni. Volt még régi metrószerelvény, felújítottal párban, szerelvény a síneken és levegőben. Kisföldalatti mellett szétszedett metrókocsi, nosztalgia szerelvény, Unimog… Hátul volt egy kis pihenőrészleg, itt lehetett falatozni, felfrissülni. Még egy régi csuklós Ikarus is jutott ide, igaz eléggé félreesően, de hát a kötött pályásoké volt a nap.
Mindent összevetve, bár nem vagyok BKV fanatikus, nagyon érdekes és színvonalas volt az esemény. Sok olyan dolgot láttam, hallottam, amit amúgy nem. S a lebonyolítás is rendben volt, én jól éreztem magam.