2020. aug 05.

Barangolás haranglábak tövében

írta: DDQ
Barangolás haranglábak tövében

psx_20200718_090837.jpg

Nyírbátor ékessége

Nyíregyházát használva kiindulópontnak, tettünk egy újabb felejthetetlen autós túrát. Ezt az élményt több blogbejegyzésben, megbontva jegyzem le, ugyanis annyi élményt szereztünk, hogy nem fér el egy posztba. Nyíregyháza környéken autózva a vidék nyugodt hatása alá kerül az utazó. Olyan, mintha egy hatalmas skanzenben kirándulnánk: csendes, tiszta falvakon vezet az út és minden település rejt valami kincset. Sorra bukkannak fel olyan régi házak, amelyeket korábban csak egy-egy múzeumfaluban láttunk, de itt még laknak is legtöbb épületben! A településekről sugárzik, hogy az ott lakók szeretik a helyet ahol élnek, s figyelnek rá. A falvakban rengeteg a virág, néhol az út szélén, máshol mesterségesen emelt földhalmon színesítik a környéket. A földeken zajlik a munka, egymást váltják a szántók és az almáskertek. Minden zöld, színes, élettől vibráló, szinte meseszerű. Ezt az élményt megerősíti, hogy sorra kerülnek elénk a páratlan, fából készült mestermunkák. Kezdetnek íme kettő :

 psx_20200805_141315.jpg

Szabolcsbáka, református fa harangláb, 18. sz.

 psx_20200718_090653.jpg

Gemzse, református fa harangláb, XVIII. század

psx_20200717_185737.jpg

Vámosatya, templombelső

S az élmény még fokozódik Vámosatyán. Egy kanyarban elénk tárul a templom, mellette a csodás harangláb. Itt is érdemes megállni, hiszen a templomkert telis-tele van virággal, s a paplak is szép. Amikor odaértünk, két falubéli volt a templomnál, szívélyesen fogadtak, és ki is nyitották nekünk a templomot. Miközben csendben csodáltuk a hangulatos templombelsőt, megérkezett a templom „gondnoka”. Választékosan, részletesen mesélte el az épület és a falu történetét, melyet érdeklődve hallgattunk a régi templom padján ülve.

psx_20200805_141506.jpg

Megismertük az eltemetett „ hercegkisasszony” történetét, akit egy ásatás során találtak meg a templom alatt, de végső nyugalmát immár nem háborgatja senki.

(A történetet hallva szinte a Rockenbauer Pál és társai által forgatott filmben éreztem magam…. )

 imgp9112.jpg

Vámosatya: A település eredeti nevét (Atya) személynévből képezték, 1289-ben szerepel először oklevélben. A falu papját 1321-ben említik. A település Vámos jelzőjét a szatmári Atya községtől való megkülönböztetés miatt kapta. A falu templomát Szent György tiszteletére szentelték, 1565 körül lesz a reformátusoké.

Az épület szentélye keletelt, egyenes záródású, a falu központjában találjuk. Hajója téglalap alaprajzú, ehhez egyenes záródású, négyzetes és alacsonyabb szentély kapcsolódik. A sarkokat, kivéve az északkeletit, szépen faragott kváderkövekből építették. A szentély keleti és déli falán egy-egy keskeny, csúcsíves záródású ablak nyílik. A keleti ablakon vörös színű festés van. A hajó déli falán három ablak nyílik, az egyik egy körablak, és a déli falon találjuk a templom bejáratát. A nyugati fal tengelyében is találunk egy kőkeretes kaput.

A belsőben a fatáblás, 1769-ben készült síkmennyezettel ellátott hajót csúcsíves diadalív választja el a szentélytől. A szentélyt kőbordás boltozat fedi, címerpajzsos zárókövén a Gutkeled nemzetség címerét látjuk. A délkeleti bordaindítás stilizált fejet ábrázol. Az északi falon kőkeretes sekrestyeajtót, mellette csúcsíves szentségtartó fülkét találunk. A déli falban ülőfülkét alakítottak ki.

Az oldalfalakat egységesen fehérre meszelték, néhol a helyreállítás bemutatta a református korban készült díszítőfestést.  A templomot 1971-ben kezdték kutatni, az ezt követő helyreállítás igyekezett minden fontos építészeti részletet bemutatni.  A templomon több építési szabálytalanság található, ennek ellenére a kutatók álláspontja szerint egy építési periódusban épült, valószínűleg a Gutkeled nemzetség Farkas ágának tagjai birtoklása idején, 1289 és 1334 között.”

 Vámosatyát elhagyva Csarodára értünk. A csarodai templom magában is szép látvány, de a környezete is varázslatos a régi házakkal, rendezett kertekkel.

 psx_20200717_184157.jpg

Csaroda 13.-14. század környéki ref. templom

 psx_20200718_090447.jpg

És még most sem volt elég, mentünk tovább, hiszen nem messzi innen már várt minket Tákos.

psx_20200716_185129.jpg

 

„Tákos: A mai templom első, keleti része 1766-ban épült, majd 1784-ben nyugat felé bővítés történt. A templom favázas, paticsfalú építmény, az alapot 40-45 centiméter átmérőjű fagerendák képezik, ezekbe vésték be a falazat oszlopait. A fa léceket vesszővel fonták be, és pelyvás sárral tapasztották. „

 S még tartogatott szépséget a vidék :

 psx_20200718_090252.jpg

„Márokpapi: A falu Szűz Mária tiszteletére szentelt templomát már a XIV. század elején említik, a XVI. század második felétől a reformátusoké. 

Már a XIX. század végi leírások említik falképeit, amelyeket bemeszeltek. A templomot 1939-ben villámcsapás éri és leég. Ekkor fölmerül az épület lebontása, de szerencsére ez nem következik be, és a 2000-ben kezdődő kutatás és helyreállítás befejeződése után a templom pompás építészeti alkotásként szolgál a gyülekezet otthonául és várja a látogatókat.

A templom nyugati homlokzata előtt áll a XVIII. században épült, tizenöt méter magas, a XIX. század második felében megújított harangtorony, melynek harangját 1791-ben öntötték.  A nyugati homlokzaton nyílik a gótikus, kőkeretes kapu.”

 

A nap vége felé eljutottunk Nyírbátorba, hogy a legrégebbi és legnagyobb fa haranglábbal, és a legnagyobb gótikus templommal is megismerkedjünk.

 imgp9178.jpg

„Magyarország legnagyobb gótikus templomát Mátyás király uralkodása idején Báthori István országbíró és Erdély vajdája építtette. 

  1. október 13-án Kenyérmezőn (Erdély területén Gyulafehérvár mellett) Báthori István a kicsiny magyar sereg élén egy nagy török fosztogató sereggel ütközött meg. A csata előtt így imádkozott: „Istenem, ha ezt a csatát megnyerhetném, akkor két templomot építek Neked Bátorban”.

„Megnyerte a nagy csatát, és már a helyszínen építtetett egy kápolnát, Nyírbátorban pedig a fogadalma szerint megépíttette János szerzetes-építész által a két templomot: egyet a nép számára (a mai római katolikus minorita templom), egyet pedig a családja számára (a mai református templom).

Ez utóbbi templom 1484-1511-ig épült főként gótikus stílusban. Keskeny, égbetörő méretekben készült: 44 méter hosszú, 12 méter széles, belmagassága 20 méter, a tetőgerinc magassága 31 méter.”

 imgp9181.jpg

S igen, van Nyírbátornak még más is a tarsolyában, erről is lesz majd szó. Egy dolog még ide kívánkozik, mégpedig a Kakukk étterem. Mivel igen éhesek voltunk, betértünk ide, ahol igazán míves beltér fogadott. Az étterem minden tekintetben a régi, polgári hangulatot idézte, finom gasztronómiai élményt kínálva. Egy kis szusszanás után elindultunk vissza Nyíregyházára, igaz, egy kis kitérővel.

 20200716_165331.jpg

Máraipócsra régóta szerettünk volna elmenni, kihasználtuk hát a lehetőséget, hogy a környéken voltunk.

A kegyhely szinte üres volt, zavartalanul nézelődhettünk. Abban megállapodtunk, hogy az aznap látott csodáknak Máriapócs volt az ékes záróköve. A díszes templom, a hozzá kapcsolódó történetek, a harangjáték méltó lezárása volt a napnak.

 psx_20200805_140938.jpg

psx_20200805_141025.jpg

psx_20200805_140904.jpg

„Máriapócs: A Nemzeti Kegyhely annak a példa nélküli eseményeknek köszönheti zarándoklatait, hogy Máriapócson két ikon három különböző időpontban könnyezett. Az első 1696. november 4-én történt. A püspök jegyzőkönyvezte az eseményt és nemcsak görögkatolikusok írták alá hanem protestánsok is. A kegyképet az osztrák császár a Szent István-székesegyházba Bécsbe viteti. Másolatok készültek róla és egyet megkapott Máriapócs is. Míg a Bécsbe vitt ikon soha többé nem, a másolat viszont újra könnyezett Máriapócson, 1715. augusztus 1-én. 2-án és 5-én is. Legutóbb 1905. december 3-án kezdett könnyezni és december 19-ig folyamatosan könnyezett, majd még két napot december 30-án és 31-én. A máriapócsi kegytemplomnak, 1948-ban XII. Pius pápa basilica minor címet adományozott. Az oltár mellett üvegtárolók vannak, amikbe azoknak a zarándokoknak, hívőknek a botjait, mankóit tették, amelyeket csodás gyógyulásuk emlékezetére hagytak itt. A szószék mellett egy pár bilincs látható. Ennek az a története, hogy egy szomszédos faluban történt gyilkosság gyanúja egy helybéli férfira terelődött. Ártatlan volt, de halálra ítélték. Utolsó kívánsága az volt, hogy engedjék meg, hogy imádkozhasson a pócsi templomban. A bilincs leesett róla, amikor belépett oda, ennek hatására felmentették és megmenekült a kivégzéstől.

A Zarándokház közel van a templomhoz, több mint száz főt tudnak elszállásolni.

Fatemplom: Az eredeti régi, 17. századi fatemplomhoz feltételezhetően hasonlót építettek fel 2011-re. Alapkövét 2010. október elsején, az Istenszülő oltalmának emléknapján tették le.”

 

 Keretes írások : Wiki és Középkori Templomok útja

 psx_20200724_204328.jpg

Szólj hozzá

Nyírbátor Tákos Csaroda Márokpapi fa harangláb Vámosatya Máripócs Szabolcsbáka Gemzse középkori templom