Úgy tűnt, hogy ez a szombat lesz az egyike az utolsó, szép, nyár végi kirándulós időszaknak. A hét viszonylag hosszú volt, s már vártuk, hogy jöjjön a hétvége, és az aktív pihenés.

Konkrét, pontos tervvel nem készültünk, mivel az igénybe vehető járművek köre az aszfaltra termett Barbira szűkült. De sebaj, így is megoldható sok minden. A reggelit követően nekiindultunk, s Százhalombatta felé vettük az irányt, mert a netről érkező információkból az derült ki,  hogy a 6-os Nohab itt bujkál. Kezdésnek nem rossz egy kis vonatvadászat a napsütéses úton autózva, de Százhalombattán  kiderült,  hogy az állomás átépítés alatt van, s Nohab nem volt sehol.

Tettünk egy kört a városban, megnéztük a strandot is, ahol még ...

Kedvelt múzeumom a Hadtörténeti múzeum, s időnként felkeresem. Gyerekkoromból úgy emlékeztem, hogy volt az udvarán repülőgép és még pár eszköz kiállítva. Majd később ezek eltűntek, más lett az udvar. Néhány évvel ezelőtt  tudomásomra jutott, hogy Kecelen létesítettek egy kiállítást, s az eszközök egy része oda került. Sok más haditechnikai eszközzel kiegészítve végül egy nagy park jött létre. Évekig tervezgettem, hogy meglátogatom, de valahogy sosem mentünk arra. Nem olyan régen úgy alakult, hogy célba vettük Kecelt. Bár a nyári hőség nem kedvezett a kültéri sétának, azért nem adtuk fel, megnéztük a gyűjteményt.

A haditechnikai parkot könnyen megtaláltuk, s a hatalmas parkolóban rajtunk kívül csak egy másik ...

Másnap a reggelit követően feleségem folytatta hivatalos programját, én pedig elindultam a már kinézett célpontok felé. Először csak találomra kalandoztam a takaros utcákon, majd célirányosan haladtam tovább. Felkerestem a vidámparkot, igaz még zárva volt, de kívülről megnéztem a kisvonatot, majd elhaladtam a temető mellett és végül az egyetemhez érkeztem.

A vidámparki vasút mozdonya

A temető előtti tér

Az egyetemnél kiszálltam a kocsiból, s gyalog is körbejártam. Mindenképp megéri a fáradtságot, mind a templom, mind az egyetem épülete. A hatalmas és csodás épület, valamint az előtte lévő pazar szökőkút királyi pompát áraszt. Élvezettel gyönyörködtem az épületben, s hallgattam a vízsugarak üdítő ...

Bár nem terveztük ebben az évben, hogy ismét felkeressük Debrecent, mégis úgy alakult, hogy feleségemnek hivatalos programja akadt, én pedig útitársként elkísértem. Igazán meleg volt, így örömmel élveztük a kocsi hűvösét. Az Aranybika szálló mögött álltunk meg elsőnek, majd átmentünk közös szállásunkra, onnan vissza villamossal a híres szállodához. S innen indult a kalandozás szerte a városban, a már előre kinézett kinézett látnivalókhoz. Debrecen nem volt teljesen ismeretlen számunkra, többször is jártunk már erre, igaz jó pár évvel korábban. 

Immár egyedül - igyekezvén kerülni a napos helyeket, s árnyékban haladva -  először a Református Kollégium Múzeumához mentem. De hiába, a hőség elől nem lehetett ...

Zelemér megállóhely nem csak egy hajdanvolt falucskának állít emléket nevével. Sokkal több minden csoportosul itt, ezen a parányi területen. 

Kezdjük azzal, hogy ez állomás igazán különleges. No nem csak azért, mert a névadó falu már nem létezik, hanem azért is, mert található az állomás mellett egy kunhalom, és rajta egy templomrom. Hirtelen nem is tudom, van-e még olyan megállója a MÁV-nak, ahol közvetlenül az állomással szemben akad ilyen kuriózum. (Jó, Kengyel is különleges, "neki" szélmalma van! ) Maga a megállóhely nem sokat mutat, ablakai bedeszkázva, lassan el is veszik a buja növényzetben. S bármennyire is szeretem a vasutat, nem ezért, hanem a templom miatt jöttem ide. Debreceni látogatásunk során, míg felségem ...

Vannak helyek, melyek valamilyen megmagyarázhatatlan okból szinte mágnesként vonzzanak. Ilyen hely volt Bátorkő vára is (más néven Pusztapalota ), mely nem messze Várpalotától található. Korábban ismeretlen volt számomra, de amióta a feleségemtől kapott, falon díszelgő térképen láttam, érdekelni kezdett, főleg, mert sorra pipáljuk ki a már meglátogatott várakat, de Bátorkő mindezidáig jelzés nélkül maradt. Bár gyakran megakadt rajta a szemem, s párszor rá is kerestem a neten, mivel autóval nehezen megközelíthető, így halasztottuk a kirándulást.

De most, augusztus első hétvégéjén végre eljutottunk eme vadregényes helyre, s kipipálhattuk a térképen, nem mellesleg egy új élménnel gazdagodva.
De, kezdjük az elején! ...

Szabadbattyánon áthaladva nem csak az érdekes nevű Kula-tér, és a mögötte magasodó régi őrtorony látványa fogja meg az utazót, hanem a Tác – Gorsium feliratú jelzőtábla is. Már gyerekként, ahányszor csak elhaladtunk itt, mindig fellángolt bennem a kíváncsiság, mit takarhat ez a felirat ezzel az érdekes névvel. Később aztán tanultunk is róla, s így még kíváncsibb lettem rá, de hosszú évekig csak tervezgettem, hogy megnézem. Pár éve, 2016. Húsvétján ott kezdtük egyik kirándulásunkat, de sajnos nem jártunk sikerrel, mivel akkor még felújítás alatt állt az emlékhely.

Azóta meglátogattunk más, római időkből visszamaradt építményt is, így 2017-ben - véletlenül pont Húsvétkor szintén -  Lussonium erődjében ...