Ott ahol az ember a legkevésbé várná, ott botlottam bele ebbe a járgányba. Budapest egyik kevésbé forgalmas utcájában, a Rákosrendező közelében, egy lebontott bérház maradéka előtt parkolt. Kissé jellegtelennek tűnő színével teljesen belesimult a lepukkant környezetbe, már csak akkor vettem észre, amikor egészen mellette voltam. De akkor már nagyon feltűnt, a nem ebbe a környezetbe illő jármű. Jött a fékezés, és a tolatás, közelebbről meg kell néznem!

S mit találtam? Egy Triumph Herald 13/60, Vitesse kiadásban árválkodott az út szélén. Egy angol kabrió, lehajtott tetővel, látszólag sehova nem tartozóan. A források szerint 68-71 között gyártották, 4 sebességes, 1296 ccm motorral, végsebessége 85 mérföld, 17,7 mp alatt ...

Van, amikor nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy az ember tervezi. Mint például a legutóbbi repülőtéri látogatásomkor. Korán kimentem, mert szerettem volna pár videót csinálni a reggeli fényben a le és felszálló gépekről. Ránéztem a radarra, merre szállnak fel ma reggel, és irány. Kiérve, azt tapasztaltam, hogy változott a szél, s csak leszálló gépek lesznek a kinézett helyen. Sebaj, jó lesz így is. Végig bóklásztam kerítés mentén, jó videós helyet keresve. De valahogy nem akart jó lenni a beállítás. Közben megláttam a nem messze figyelő madarat, s róla csináltam képet.

Egy karvaly, amint nézelődik. Nem zavarta, hogy ott motoszkálok

Elunva a madárlest,pedig csodás volt, vissza mentem a kiinduló pontomra. Mivel senki nem ...

Kőszeg, az ablakok városa. Hiszen bármerre nézünk, kedves, öreg, díszes, vagy éppen kopott ablakok néznek le ránk.

Vagy Kőszeg a régi házak, ódon utcák városa? Hiszen a sétáink során, sorra tűntek fel a csendes, jellegzetes kis utcák, melyen a béke és a megnyugvás szegődik az ember mellé.  S a több száz éves házak, egymásnak támaszkodva dacolnak az idővel. S adnak történelmi keretet a tereknek, s letűnt korok hangulatát varázsolják elő.

Netán Kőszeg a történelem városa? A várral, a sok több száz éves épülettel, az régmúlt nagy történéseinek nyomával? Ahol a vár a török idők hőseiről mesél, a kapualjakban régi rendeletek függnek a falon? A város , amit történelmünk ...

Erre a napra /2016.08.25./ Sárospatak és egy kisebb északi körút volt betervezve. Patakon gyerekként voltam régen, azóta megfakult az emlék. A Kuruc kor, a szabadságharc kedvenc történelmi témám, s ehhez szorosan kapcsolódik a vár. Reggel korán útra keltünk, s az esőfelhőkkel kergetőzve jutottunk el Sárospatakra. Itt jött egy rövid pihenő a benzinkúton, majd elindultunk a vár felé. Ahogy áthajtottam a vasúton, a szemem sarkában megvillant egy narancs folt. Szinte reflexből már fordultam is a rakodó felé. Nem is reméltem, hogy errefelé egy Nohabba botlom.

A rakodó mellett az M61019 állt, egy tehervonat élén. Micsoda meglepetés, megint találkoztunk! Korábban egyszer Környén botlottam bele, majd nem olyan régen Pécelen jött szembe. ...

Jó, egy kicsit talán túloztam, mert annyira nem volt pokoli... Mert amit ígértek, az tulajdonképpen meg volt. Volt szobánk, fürdővel, klímával, TV-vel. Az viszont igaz, hogy egy kicsit hibáztak a dolgok. 

De kezdjük az elején! Szállást keresve, az interneten akadtam rá erre a Nyírségben található, impozánsnak tűnő szállodára.  Jók voltak a feltett képek, s a csomag is vonzó volt. Foglaltam. A város főterén, központi helyen áll a több mint 100 éves épület, amely nagyon tetszetős. Dicső múltja van, de a jelene igen kérdéses! A bejárat már nem hirdeti olyan magabiztosan a régi idők pompáját! A ragasztószalagos felirat elhelyezés nem éppen elegáns. Az előtér egy folyosó, jobb oldalt valami baromi nagy izé van letakarva. Egy ...

Cserkeszölő, gondolom sokak számára ismerős. Akinek nem, az nézzen utána gyorsan, s irány fedezze fel! A település fő vonzereje a gyógyfürdő./ Más nem nagyon van itt, ami csalogatná az embert. A települést kettészeli a 44-es út, minden tekintetben megosztva azt. A  fürdő felé eső rész a mozgalmasabb, itt vannak a nagyobb szállások, néhány bolt, a piac, buszállomás. A másik felének egy része látott jobb napokat is, csendesebb.  Mi csak azért mentünk át, mert körbenéztünk egyszer./

A piac bejárata, szemben a fák mögött a fürdő

 A  fürdő kellemes, pihenésre, kikapcsolódásra tökéletesen alkalmas minden korosztálynak. Viszonylag nagy terület, számos medence, élményelemek, s remek hatású gyógyvíz! Aki ki akar ...

Nagyon csupasz, így kipufogó nélkül 

A történet ott maradt abba, hogy leszedtem a kipufogókat. Gyalázat volt, amit találtam. Rommá égett tömítés, törött, levágott végű hangtompító.Tömítést viszonylag hamar szereztem, azzal nem is volt baj. De a dobok és a könyökök...

Gyalåzatosan néznek ki, de ez van

Szépen mindent lecsiszoltam, s a dobokat is kitakarítottam. Mindkét dob vége erősen meggyalázott, még az előző tulaj által. Keret új cumóra jelenleg nincs, így maradt a barkács. Kihasználva a jó időt mindent lefújtam szép ezüstre, hagytam egy napig száradni. Másnap összeszereltem a gépet, és lepróbáltam. Minden ok, ott füstöl ahol kell, s kicsit jobban is néz ki. Az Ocskay könyvben láttam, hogy milyen kipufogó ...

A kilátóból szépen belátni a nyílt vízre

Egy délutáni könnyű kis séta helyszíne, a háborítatlan vízi élőhely. A XVII. kerület és a Nemzetközi Repülőtér / nem írom a pontos nevét, nem tudok megbarátkozni vele / közötti apró kis terület. Igazi vadvilág pár lépésre a várostól, alig egy kőhajtásnyira a forgalmas repülőtértől. Jó időben gyalogosan, autóval, kerékpárral megközelíthető. Van egy pici parkoló is a séta kiinduló helyén, de főleg eső után, illetve a zsúfoltság lekerülése érdekében jobb a közeli vasútállomás tágas parkolójában hagyni a kocsit. Magára a területre amúgy sem szabad behajtani, de nem is érdemes. Gyalogosan, vagy kerékpárral igazi élvezet itt a kirándulás. A Természetvédelmi ...

Feleségem ötlete volt, hogy bár ismerjük a várost, hiszen itt élünk, nézzük meg turistaszemmel is! Az eredetileg kitervelt ötlet nem jött össze / erről később/ , B tervként jött a hajókázás. Gyerekkoromban Nagymama vitt el hajókázni, s örök élmény maradt! Később már mint kezdő hajós, motorcsónakkal hoztam fel németeket városnéző túrára egy orrbeülős hajócskával. Hatalmas kaland volt, de ennek már vagy 25 éve! Azóta nem csodáltam a vízről a várost.  Elsétáltunk tehát a Vigadóhoz, a hajóállomáshoz. Az odaút is érdekes tanulmány volt, ugyanis ennyi külföldit már régen láttam, hallottam egyszerre. Az amúgy is meglévő ember fóbiámat nehezen tettem félre. A hajóállomáson tisztára úgy éreztem magam, mint egy ...